Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Az 50 éves Nógrádi Történeti Múzeum a sajtóban
NEOGRAD 2009 NOGRAD MEGJ^yUZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII. Az egyik fontos, figyelemre méltó újságcikk a Nógrád 1990. január 6-ai számában megjelent Nógrádi Történeti Múzeum Salgótarjánban c. írás - műfaját tekintve szintén interjú-, amelyben Tóth Elemér beszélgetett dr. Horváth Istvánnal, aki elmondta, hogy az utóbbi időkben csökkent Nógrádi Sándor kultusza, és ezért került sor a névváltoztatásra. A Nógrád Megyei Tanács VB. még 1989. év végén úgy határozott, hogy az intézmény 1990-től Nógrádi Történeti Múzeum néven működik tovább. A másik Mészáros Zsolt tollából a Polgár c. lap 1990. november 1-ei számában jelent meg Tárlat cenzúra címmel. Ebben (az interjúban) a szerző dr. Horváth Istvánt faggatta. Ekkoriban „a múzeum dolgozóit megalapozatlan, nemtelen támadások is érték, amelyek máig kihatóan súlyos szakmai károkat okoztak” - utalt rá dr. Szvircsek Ferenc.17 Mindezek nyomán is a kilencvenes években korábban soha nem tapasztalt mértékben került a sajtó figyelmébe a múzeumok tevékenysége. Igazolásként két adat: amíg a ’80-as években éves átlagban 15 cikk jelent meg a sajtóban, addig a ’90-es években közel 35 írás látott napvilágot a múzeumügyről, ezek nagyobb része a Nógrádi Történeti Múzeummal volt kapcsolatos. A ’90-es évek közepén több írás jelenik meg a Bányamúzeum integrálásáról. Ezek egyike volt a Múzeumba kerül a bányamúzeum? c. írás Tóth Elemér tollából, a Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember 16-ai számában. A múzeum szakmai munkájában az 1990-es években a politikatörténet eddig háttérbe szorult szakterületei új közelítést, sőt nagyobb hangsúlyt, több figyelmet kaptak. Ezt jelzik a Holocaustról és a második magyar hadsereg kötelékében a doni harcokban részt vett losonci 23. gyalogezred történetéről szóló kiállítások, és a salgótarjáni 53/III. zászlóalj történetéről a dr. Horváth István által megjelentett kötet.18 1991 kora őszén egy nagyon fontos és érdekes témáról írt a megyei sajtó, mégpedig a múzeum és a közönség kapcsolatáról. A riport két főszereplője korántsem ismeretlen az olvasó előtt, minthogy a kérdező szerepében Tóth Elemér teszi a dolgát, míg a válaszadó dr. Horváth István múzeumigazgató. A múzeumi hónap alkalmából készült diskurzusból kitűnik, a múzeum az eddigi jó közönségkapcsolatok további erősítésére törekszik, amit tartalmas, színes és közönségcsalogató programokkal kíván elérni. Ilyenek lesznek a múzeumi hónap rendezvényei is, amelyekről a cikkben is tájékoztatást ad az intézmény igazgatója. Rövidesen egy másik értékes és ugyancsak fölöttébb aktuális cikkel, pontosabban egy színvonalas és meditáló jellegű beszámolóval jelentkezett az ismert újságíró. Az apropó, hogy a rendszerváltás után, a piacgazdaság kifejlődésével 17 2009. október 13-án a Nógrádi Történeti Múzeumban megtartott előadásom anyagát kérésemre előzetesen és baráti alapon lektorálta Szvircsek Ferenc. E-mailen írt véleményéhez fűzött egyik megjegyzése volt a fentebb idézett szöveg. 18 BAGYrNSZKi—Balogh, 2009. 5. 158
