Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Cs. Sebestyén Kálmán: „...és múzeum.” (Múzeumalapítási kísérletek Salgótarjánban)

NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII.

irányítását, akik gyakorlattal rendelkeznek: láttak már várost. A kettő együttesen eredményezte azt, hogy egy katalizátor hatására meginduljon a feladatok végiggondolása.

1926. augusztus 30-án a Magyar Városok Országos Kongresszusa Mohácson értekezletet tartott. Itt a múlt és a jelen között párhuzamot vontak és sorra vették a legfontosabb feladatokat. Ezek közé sorolták a városok múltjának alaposabb feltárását. Olyan kérdésekre adandó válaszok keresését, hogy a városi polgárságnak milyen szerepe volt a magyar kulturális életben, hogyan fejlődött a közigazgatási szervezet, milyen volt a városok gazdálkodása a korábbi időszakban, illetve kik voltak azok a személyek, akik jelentős mértékben járultak hozzá egy-egy város fejlődéséhez. Egyben felkérték azokat a városokat, melyeknek még nem készült el a településtörténete, hogy azt írassák meg, hasonlóan a kiváló polgáraik életrajzához. Gyűjtsék össze a városi életre vonatkozó tárgyakat, képeket, és ezzel vessék meg egy városi múzeum alapjait.

A felhívást Dr. Förster Kálmán polgármester eljuttatta Dr. Dornyay Bélához, a reálgimnázium földrajz és természettan tanárához, és egyben fel is kérte, hogy a benne foglaltak alapján készítsen tervezetet a megvalósításukra.

MIÉRT DORNYAYT KÉRTE FÖL?

Köztudott volt róla, hogy nem csak tanár, hanem múzeumi tapasztalatokkal is rendelkezik. Dolgozott a veszprémi és a magyaróvári múzeumban, de - a feladat szempontjából döntő - bábáskodott a rózsahegyi Liptóvármegyei Múzeum és a tatai Tata-Tóvárosi Múzeum létrehozása körül. Salgótarjánba kerülése után, 1923-ban, azonnal elkezdte gyűjteni a reálgimnáziumban kialakítandó szertár számára - elsősorban diákjai segítségével - a múlt emlékeit. Ebből adódott, hogy néhány évig párhuzamosan haladt a szertár és a városi múzeum anyagának gya-rapítása. 1927-ben például a Pécskői Bazaltbánya Rt. hét darab leletet adományozott a reálgimnáziumnak, s az igazgatóságra !• kép Dornyay Béla bízta, hogy azt megtartja, vagy a városi múzeumnak adja át. Az igazgatóság „örökletétként” adta át a múzeumnak ezeket.

Szintén nem hanyagolható el a polgármester döntésében az a szál sem, hogy mindketten a Magyarországi Kárpátegyesület helyi szervezetének tagjai voltak. Az egyesület még 1886-ban Poprádon alakította ki Kárpátmúzeumát. Dr. Förster Kálmán pedig Poprád polgármestere volt 1910-1918 között, két cikluson keresztül.

11