Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Gerillák, dézsmatagadók és egyéb bűnösök (A megye fenyítő törvényszék működése 1848/49-ben)

A fegyverbeszolgáltatás mellett a másik fontos kérdés volt a Kossuth bankók forga­lomból kivonása. Jankovich alispán ezt szeptember 23-án a lelkészek részére kiadott nyílt rendeletében - a fegyverek összegyűjtésével együtt - szabályozta. E szerint a kihir­detés után a lakosok „említett bankjegyeiket össze szedvén, az illető helybeli Elöljáróság­nál tegyék le, az elöljárók rendes Lajstromba be írják minden állal adónak nevét, és a be adott summa mennyiségét, s az illyen Lajstromot két példányban elkészítve, az össze sze­dett pénzekkel együtt, ide B. Gyarmatra be hozzák, és az itten foglalatoskodó katonai ha­tóságoknak által odaadják. ”22 Bordolo tábornok hadikerületi főparancsnok október kö­zepén Selmecen kiadott felhívása a katonai ruházat viselésének megtiltása mellett meg­ismételte a bankjegyek beadási kötelezettségét. Valószínűleg ezért került első körben a fenyítő törvényszék elé az a jellegében polgári ügy, mely szerint Szöllösön fél házhelyet vettek 120 forintért, melyet a jegyző kezéhez kifizettek „akkor magyar Kossuth bankje­gyekben midőn még kellő értékű forgalomban voltak, azonban később a mondott bank­jegyek értéke szűntével az érintett összeget lepecsételve vissza küldötte. ”23 Az alispáni ira­tok között is található hasonló típusú panaszlevél. Ebből tudható, hogy Lónyabányán 1849. augusztus 25-én jött létre olyan üzlet, melyben egy pár ökröt adtak el Kossuth ban­kókért. Bár itt olyan kikötés is belefoglaltatott a kontraktusba, hogy „ha a magyar bank jegyek érvéntelené válnának úgy Lenhard Ádám az ökreimet vissza adja, mire ő rá is ál­hit. ” Mivel a bankjegyek érvényüket vesztették, azt az eladó visszaadta a vevőnek, de az ökreit nem kapta meg. Az alispán úgy intézkedett, hogy a panaszos a kerületi főbiztos­hoz forduljon.24 Hasonló ügyeket 1850 elején tárgyaltak sorozatosan a polgári törvény­szék ülésein. Szóba kerültek a Kossuth-bankók - igaz mellékszálon - abban az ügyben, melyet a fenyítő törvényszék a katonai törvényszékhez továbbított felségsértés gyanúja miatt. A semmiségből kinövő ügy júniusban kezdődött Pilisen, mikor tréfából katonai vezény­szavakat mondtak egymásnak a kaszálók. A jelenlévő kanász ekkor a német katonai gyakorlatot dicsérte, és „felemlítve azt, hogy vissza keü jönni az előbbeni időnek, s a ki­rály csak király marad. ” Erre Papp György, a vád szerint, durva káromkodásban tört ki. Hogy mit mondott, hónapok múlva a tanúk többféleképpen adták elő: „a Király már ele­get kihordott az Országból” megjegyzéstől a „B....m a Király nagy orrú Krisztusát, b...a meg a földön fekvő öreg annyát, nem lesz többé Király, úgyis kihordta a sok kincset a rósz bankókkal szúrta ki az Ország szemét” kijelentésig. „Egyébként általáéban megjegyzik a tanúk - áll a jegyzőkönyvben - mi szerint Papp Györgyöt mint józan csendes viseletű em­bert ismerték hat év óta, a mióta tudni ülik Pilisben lakik. ” Akkor miért került elő öt hó­nappal később az ügy? És miért akartak felségsértési pert kanyarítani belőle? Lehetsé­ges, hogy igaza van a vádlottnak, aki megjegyezte: a jegyző unszolására adták föl, mivel az haragszik rá, mert „nejét azért mivel össze hunczfutalta, megütötte. ”25 Két olyan ügycsoport volt, melyet hosszan tárgyalt a fenyítő törvényszék 1849 őszén. Az egyikről a következő összefoglalót adta az alispán a királyi főbiztosnak: „Törvényszé­keink majdnem folytonosan tartanak, sok munkát ád a muszka tábor után menő mar­22 MNL NML IV. 102. Nyílt rendelet minden vallási! t. ez. Lelkészekhez. 1849. szeptember 23. 23 MNL NML IV. 107. 105/1849. 24 MNL NML IV. 104. 1849. október 7. 25 MNL NML IV. 107. 108/1849. 94

Next

/
Thumbnails
Contents