Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Hausel Sándor: Mintaférj és mintahivatalnok? Tények és vélemények a farádi Veres Pál (1815–1886) életéről

szédjét Az a fekete zászló azt jelenti, hogy két névről sugárzott b erre a szegény község­re fény és tekintély. Most az egyik nevet kitörölte a halál. S no ha még azt a másikat is ki- törli, akkor behúzhatjuk azt a gyászlobogót örökre, mert akkor már minket is el fog felej­teni mindenki. Drága habttunk! Búcsúzás nélkül indultál a hosszú, szomorú utadra. Beszédes ajkad megnémult örökre, mielőtt hű nődnek egy utolsó istenhozzádot mondhattál, áldó kezed megdermeded mielőtt lányodnak, unokáidnak hombkára tehetted volna. Nem fogok vé­teni elköltözött, ha búcsúdat én mondom helyetted, és a te nevedben szólítom sorban kedveseidet Drága szeretett nőm, Beniczky Hermin! Hű kísérőm az ébt utain, hű megfebzője örö­meimnek és bánataimnak egyaránt! Ezelőtt majdnem egy fébvszázaddal Istennek oltára kötött minket össze, most ennél a másik oltárnál ismét válnunk kell. Isten szent végzése, föbi sorsunk ez. Az ébt köti a láncokat, a halál pedig tépi. Az egyik láncszem a másik után kiszakad. De él szívünkben a hit és remény, hogy ott a síron túl egy boldogabb btben a láncnak elszakított két vége ismét összeér. Bánatos öz­vegységedben ne essél kétségbe; viseb megadással az ébt terhét Munkához vagy szokva, munkában edződtél, munka által vívtál ki szép, országos nevet A munka nyújtson neked vigasztalást Az tegye neked könnyebbé, nem a febdést mert az bhetetbn s nem is érdemelném, de a bánatot és a gyász visebsét Drága egyetbn lányom, Szilárd! (!) Mikor eltemetted egyetbn fiadat a sírhant eb két szomorúfűzfát ültettél. Két szomorúfűzfa kettős bánatot jebnt. Kettős bánat fog téged is ezentúl oda vezetni. Ott fogod siratni korán elhunyt korán elvesztett drága fiadat, és ott fo­god áldani hű atyádnak porát A keresztnek nehezebb feb a te vállaidra nehezedik. De a vallásos szív, minő a tied is, zúgobdás nélkül viszi fel keresztjét a Golgotára, s alázattal fo­gadja az Úr kezéből a keserűség poharát Azért mint egykoron a Megváltó mondá Péter­nek: „Te Péter vagy és én ezen a kősziklán építem fel anyaszentegyházamat hogy a pok- bk kapui sem vesznek rajta diadalt!” Én is azt mondom neked: Te Szilárd vagy, bgy ne csak nevedben, de szívedben és hitedben is szilárd, és ezen a hiten, mint erős kősziklán föbpítheted blki nyugalmad tempbmát hogy az alvilág rémei és bánatai sem fognak raj­ta diadalmaskodni. Drága szeretett vöm, Rudnay József! Te megtestesült jóság, kit szerettebk blkemnek minden mebgével. Te rád bízom a bgnagyobb kincset a csabdot Légy te ezentúl egye­düli vezére a drága kis csapatnak. Te viseb ezentúl az ő gondjukat És ha neked hagyom a terhet a gondot, neked hagyom a jutalmat is. Legyen ezentúl egészen a tied az a nagy tisztebt szeretet és háb, mellyel engem mint családfejét oly gazdagon elhalmoztak. Drága unokáim! Ibnka, Lenke és Margit! Öreg koromnak vidámsági, ti! Úgy vártabk mindig szomorú magányomba zárkózva, bsve a napoknak és óráknak bssú folyását mint a természet barátja várja tavasszal a visszatérő dabs madarat Úgy voltunk mi is tél és tavasz egy fedél abtt Én hajbtt korommal, hó borította fehér fejemmel, rideg magá­nyommal a tebt képviseltem. Ti voltatok az én mosolygó tavaszom. És ha ez a tavasz megjött, hogy felmebgedett mindjárt a bvegő! Hogy megszépült a puszta magány! Előt­tetek még egy egész ébt áll, erre az egész ébtre ábabk meg. Legyen utaitokon sok a ró­zsa, kevés a tövis, sok öröm és kevés szenvedés. Egyetbn élő testvérem, Veres Gyub öcsém! Ünnep volt házamban minden érkezé­sed, bánat volt minden távozásod. Egy emlőn nőttünk fel, egy anya nevelt fel. Nem csoda, hogy fájt, mikor távoztál. Most én távozom és te vagy utánam szomorú. Ám vigasztaljon 86

Next

/
Thumbnails
Contents