Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Hausel Sándor: Mintaférj és mintahivatalnok? Tények és vélemények a farádi Veres Pál (1815–1886) életéről

Köztudomású, hogy én politikai pályámra azon pillanatban léptem, midőn a boldogul- tat megyénk egyhangú bizalma csendes magányából ismételve a küzdtérre szólítván, al- ispáni díszes székébe üüeté; s így nem érezhetem magamat hivatottnak, hogy őt a történelem ítélőszéke elé idézve politikai pályafutása felett bírálatot csak meg is kíséreljek. De a már nyilatkozott közhangulatrmk s mint hiszem a mélyen tisztelt közgyűlés érzelmeinek is adok kifejezést akkor, midőn a közügyek szolgálata közben ebunytnak ravatalára, helyeslésük reményében, a letett babérkoszorút újból felemelem, hogy azzal a haza, király, övéi, egyház s megyénk javának munkálása közben megőszüli homlokát övezzem, indítványozván, hogy a megdicsőült, kinek fáradhatatlan munkásságáról nemes intentióiról s tehetségéről jegyzőkönyveink annyi lapja tanúskodik, most már sajnos emléke nálunk, s elismerésünk jeléül megörökítessék, s mélyen érzett fájdalmas részvétünk a megrendítő csapás súlya alatt megtört család tudomására juttattassék. "2

Szinte minden alkalommal, amikor Veres Pálné Beniczky Hermin érdemeit méltatták, megkerülhetetlenül szó esett - mint érdekes és érdemdús „mellékszereplőről” - a férjéről is. Ilyen értelemben beszélt róla Geőcze Sarolta is 1904-ben Veres Pálnéról értekezve: felesége lett „...egy tiszta jellemű, önzetlen, nagytudományú, igenműveltés mégis szerény férfiúnak, ki Nógrádnak sokáig főjegyzője, majd alispánja lett, és kivel mindvégig a legboldogabban élt. Nagy műveltségű és hazafias férje mellett érezte csak igazán saját neveltetése hiányait s azt, hogy magyar nő létére nem tud jól magyarul és németül gondolkozik. ”3 Bár sokszor emlegetjük Veres Pálné kapcsán mint megkerülhetetlen szereplőt, valójában a legutóbbi időkig keveset tudunk róla. Ezt érezhette mind a tudományos kutatás, mind a közvélemény, mert a közelmúltban az ő személye iránt is megnőtt az érdeklődés. Mindezt jelzi, hogy Vanyarcon 2010-ben Veres Pál Polgári Egyesület alakult, amely 2011-ben emlékülést szentelt életpályájának, másrészt történészi elemzés is céljául tűzte ki annak megválaszolását, hogy ki volt Veres Pál.4 Halála után több mint 130 évvel, ha nem is tudjuk teljes összetettségében megválaszolni a kérdést, talán felhívhatjuk a figyelmet egy olyan emberre, aki nem volt csaták hőse, irodalmi babér nem illette homlokát, nincsenek korszakalkotó találmányai: nem, Veres Pál a mindennapok hőse volt a dualista Magyarországon, akire a nagy szakmai elhivatottság, a példamutató erkölcsi tartás és a gyakorlatias hazafiasság volt jellemző. Ékesen szónokolni nem tudott, annál inkább szorgosan munkálkodni.

Mikszáth Kálmánnak az 1876-ban megjelent, a személyes csipkelődést már-már túllépő írása után egy talán soha meg nem válaszolható kérdés marad Veres Pál kapcsán: vajon csak azért kell-e valaha is beszélnünk róla, mert Veres Pálné férje volt? Az 1998- ban megjelent, Madách Imre és Veres Pálné kapcsolatát elemző kiadvány ezt a véleményt erősíti: „...talán a legjelentéktelenebb és főképp: legjellegtelenebb férfi vöt mindazon férfiak között, akikkel valaha is szorosabb kapcsolatba került. Az egyébként min2 Nógrád Megyei Levéltár IV.402 1886

3 GEŐCZE Sarolta: Veres Pálné és a magyar társadalom evolúciója. Magyar Pedagógia 1904

4 A vanyarci evangélikus egyház közösségi házában 2011. május 14-én, halálának 125. fordulóján a róla elnevezett helyi polgári egyesület felkérésére tartottam Veres Pálról előadást. 2015-ben a Forrás című folyóiratban Kozári Mónika taglalta e kérdést: Ki volt Veres Pál? (Családi indíttatás és háttér a XIX. században közszerepet vállaló nők esetében). Mindkét megközelítés azt erősíti, hogy további kutatásokra lesz szükség e vonatkozásban.

78