Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Hausel Sándor: Mintaférj és mintahivatalnok? Tények és vélemények a farádi Veres Pál (1815–1886) életéről

2017 XL. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNELEM MINTAFÉRJ ÉS MINTAHIVATALNOK? TÉNYEK ÉS VÉLEMÉNYEK FARÁDI VERES PÁL (1815-1886) ÉLETÉRŐL HAUSEL SÁNDOR Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Balassagyarmat „A milyen volt ő, olyan kedves neje is; a közérdekű hazafias dolgokban egymást gyön­géd szeretettel támogatták. Ily művelt lelkületű, fenkölt szellemű férj mellett Beniczky Hermin asszony országos nevet szerzett magának azáltal hogy a nőképző egyletet meg- alkotá. ” - írta a megye lapja 1886-ban Veres Pál halálakor. „... szükséges volt, hogy Beniczky Hermin épp egy olyan nagy műveltségű, derék, csön­des, finom lelkű úrhoz menjen férjhez, mint Veres Pál aki maga nem vágyik szerepre, de minden köztevékenységre van buzdító szava, aki megérti nejében a nemes tüzet, és nem siet azt elotani, hanem ápolja. Egy maradi táblabírónál megtört volna a fiatal asszony­ka szárnya - itt kibontódott a szép vanyarci kastélyban, hol a környék kiváló emberei sű­rűn megfordulnak a kristálytiszta jellemű gazdánál ” - írta Mikszáth Kálmán Veres Pálné halála után.1 A feleség, Veres Pálné Beniczky Hermin, egy egész ország elismerését vívta ki magá­nak a magyarországi nőképzés megteremtésével. A férj, Veres Pál, a megyéjében szer­zett magának tekintélyt és megbecsülést. A feleség emlékét szépirodalmi és szakköny­vek, tanulmányok, köztéri szobrok őrzik, nevét iskolák, utcák vették fel tiszteletből. Férjéről nem írtak átfogó életrajzot, amit írtak róla, az ellentmondásos. Pedig ahogy a feleség rászolgált az országos elismertségre és a nemzet hálájára, úgy a férje is rászol­gált, hogy szűkebb pátriájában, a megyéjében az utódok feltegyék a kérdést: ki volt Ve­res Pál, akinek érdemeit halálakor a megyegyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg az utó­kor számára? Az aligha vitatható, hogy a magyar művelődéstörténetben valamennyire jártas embernek Veres Pálné neve hallatán eszébe juthat a magyar nőnevelés és még ta­lán Vanyarc is. De mi juthat az ember eszébe Veres Pál nevének hallatán? Talán politi­kai pályája vagy Vanyarc? Scitovszky János alispán az 1886-os beiktatásakor a követke­zőket mondta a megyegyűlésen az elődjéről: „Mielőtt a mélyen tisztek közgyűlés köz­ügyeink tárgyalását megkezdené, a végzet szomorú játékáról farádi Veres Pál királyi ta­nácsos, megyénk köztisztelet és szeretetben állott alispánja, volt országgyűlési képviselő, a nógrádmegyei evangelicus esperesség világi felügyelője s bizottsági tag elhunytáról kell megemlékeznem. Családjának gyásza e megye gyásza is volt, s így e bejelentésem ma már nem fogja a megdöbbenés érzetét felköühetni, de alkalmul szolgál arra, hogy me­gyénk közönsége átérzett mély fájdalmának legünnepélyesebb alakban kifejezést adjon. 1 Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1886. 20. szám, Mikszáth Kálmán: Veres Pálné 1815-1895 77

Next

/
Thumbnails
Contents