Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Hausel Sándor: Mintaférj és mintahivatalnok? Tények és vélemények a farádi Veres Pál (1815–1886) életéről
2017 XL. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNELEM MINTAFÉRJ ÉS MINTAHIVATALNOK? TÉNYEK ÉS VÉLEMÉNYEK FARÁDI VERES PÁL (1815-1886) ÉLETÉRŐL HAUSEL SÁNDOR Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Balassagyarmat „A milyen volt ő, olyan kedves neje is; a közérdekű hazafias dolgokban egymást gyöngéd szeretettel támogatták. Ily művelt lelkületű, fenkölt szellemű férj mellett Beniczky Hermin asszony országos nevet szerzett magának azáltal hogy a nőképző egyletet meg- alkotá. ” - írta a megye lapja 1886-ban Veres Pál halálakor. „... szükséges volt, hogy Beniczky Hermin épp egy olyan nagy műveltségű, derék, csöndes, finom lelkű úrhoz menjen férjhez, mint Veres Pál aki maga nem vágyik szerepre, de minden köztevékenységre van buzdító szava, aki megérti nejében a nemes tüzet, és nem siet azt elotani, hanem ápolja. Egy maradi táblabírónál megtört volna a fiatal asszonyka szárnya - itt kibontódott a szép vanyarci kastélyban, hol a környék kiváló emberei sűrűn megfordulnak a kristálytiszta jellemű gazdánál ” - írta Mikszáth Kálmán Veres Pálné halála után.1 A feleség, Veres Pálné Beniczky Hermin, egy egész ország elismerését vívta ki magának a magyarországi nőképzés megteremtésével. A férj, Veres Pál, a megyéjében szerzett magának tekintélyt és megbecsülést. A feleség emlékét szépirodalmi és szakkönyvek, tanulmányok, köztéri szobrok őrzik, nevét iskolák, utcák vették fel tiszteletből. Férjéről nem írtak átfogó életrajzot, amit írtak róla, az ellentmondásos. Pedig ahogy a feleség rászolgált az országos elismertségre és a nemzet hálájára, úgy a férje is rászolgált, hogy szűkebb pátriájában, a megyéjében az utódok feltegyék a kérdést: ki volt Veres Pál, akinek érdemeit halálakor a megyegyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg az utókor számára? Az aligha vitatható, hogy a magyar művelődéstörténetben valamennyire jártas embernek Veres Pálné neve hallatán eszébe juthat a magyar nőnevelés és még talán Vanyarc is. De mi juthat az ember eszébe Veres Pál nevének hallatán? Talán politikai pályája vagy Vanyarc? Scitovszky János alispán az 1886-os beiktatásakor a következőket mondta a megyegyűlésen az elődjéről: „Mielőtt a mélyen tisztek közgyűlés közügyeink tárgyalását megkezdené, a végzet szomorú játékáról farádi Veres Pál királyi tanácsos, megyénk köztisztelet és szeretetben állott alispánja, volt országgyűlési képviselő, a nógrádmegyei evangelicus esperesség világi felügyelője s bizottsági tag elhunytáról kell megemlékeznem. Családjának gyásza e megye gyásza is volt, s így e bejelentésem ma már nem fogja a megdöbbenés érzetét felköühetni, de alkalmul szolgál arra, hogy megyénk közönsége átérzett mély fájdalmának legünnepélyesebb alakban kifejezést adjon. 1 Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1886. 20. szám, Mikszáth Kálmán: Veres Pálné 1815-1895 77
