Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: A Füleken állomásozó császári katonaság Koháry II. István füleki főkapitánysága idején (1667–1682)
de hamarosan dezertált onnan. Most azonban kifejezte szándékát, hogy szeretne visszajönni, magyar végváriként itt lakni és szolgálni Koháry István keze alatt. Azért is gondolta ezt, mert volt ott neki egy nővére, aki nemrég megözvegyült, és annak is támasza lehetne. A férfi és az özvegy is Bélteky Pál elé járultak kérésükkel (Koháry István éppen akkor nem tartózkodott a várban), aki megkereste a német század kapitányát. A császári tiszt beleegyezett, de ahhoz a feltételhez kötötte Német Simon visszakéredzkedését és alakulatváltását, ha írásos engedélyt kap Esterházy Páltól, és ha a katona állít maga helyett egy másik muskétást.34 Nemsokára az alkapitány ismét levelet írt Német Simon ügyében: a katona még kint bújkál, maga helyett akar valakit keresni muskétásnak, de nem mer bemenni, míg Esterházy Pál kegyelemlevelet nem ad neki. Bélteky kiemelte az elmagyarosodott német legény bátorságát, és azt is, hogy nagy szükség van magyar vitézekre, mert a portyák során elég gyorsan megfogyatkozik a számuk. Az alkapitány ezért kérte felettesét, minél előbb írjon egy kegyelemlevelet Német részére, és küldesse is le Fülekre.35 A füleki német katonaság a fizetését ugyanakkor kapta meg, amikor a magyar végváriak is. A források között arra utaló jel nincsen, hogy lett volna arra alkalom, hogy csak külön a muskétások fizetése miatt járt volna a fizetőmester Füleken. Az egyetlen írásos nyom 1675-ből származik arra, hogy a német helyőrségnek fizettek, mégpedig kéthavi ellátmányt készpénzben, négyhavi illetményt pedig posztóban.36 A muskétások a zsákmányolásból és a foglyok sarcoltatásából nem részesültek, mivel nem vettek részt a portyákban. Ennek oka az volt, hogy a várfalakon túl soha nem merészkedtek, a magyarországi viszonyok túlságosan „vadak” voltak számukra.37 A füleki német helyőrség ellátása nem a magyarokéval együtt történt. Ezek a császári katonák jobb és rendszeresebb ellátmányt kaptak, hiszen rajtuk múlt a fellegvár védelme. A német csapatok még a borkimérés jogát is megkapták, amiből két probléma is fakadt 1671-ben. Az egyiket a bortól és pálinkától lerészegedett császári katonák viselkedése okozta. Koháry István jelentette ugyanis az Udvari Haditanácsnak, hogy amíg ő a saját borkimérése ügyében messze tartózkodik Fülektől, addig az ittas németek leszivárognak a városba, és a falakon kívülre, a magyarok közé elegyednek, és általában a kölcsönös kötöz- ködés után összeverekednek velük. Ez pedig a főkapitány szerint mind a közös és békés együttélést, mind a végvár védelmét veszélyezteti. A Haditanács rögtön levelet intézett Esterházy Pálhoz, hogy a füleki német csapatok kapitányát, Johann Thomas Fatigát utasítsa arra, hogy a bortól és pálinkától megittasodott katonáit a legszigorúbban tiltsa el attól, hogy 34 MNL-OL P 125, 4700. tekercs N2 1204., második levél (Eszterházy Pál nádor iratai), Bélteky Pál levele Esterházy Pálnak (Fülek, 1669. június 24.) 35 Uo. N2 1205., (Eszterházy Pál nádor iratai), Bélteky Pál levele Esterházy Pálnak (Fülek, 1669. július 18.) 36 MNL-OL P 125, 4731. tekercs Na 8699., (Eszterházy Pál nádor iratai), az Udvari Haditanács utasítása Esterházy Pálnak (Bécs, 1675. április 27.): „...Posteaquam Sua Caesarea Regiaque Majestas Dominus nosier clementissimus benigne resolvit ac demandant, per eiusdem Inclytam Cameram Aulicam solutionem conflniorum antemontanorum ...pro nunc Germanis duo menses in parata pecunia et quatuor in panno... ’’ 37 SZAKÁLY 1981. 254. 69
