Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Kovács Krisztián: A felemelkedés útján – Birtokszerzés, házassági stratégia és reformáció a Ráday család korai történetében (13–17. század)
4. táblázat. Ráday birtokok kimutatása a 16. század közepén és a 17. század elején. megye I. András arány /. Pál arány OSSZkorabeli bejegyzés Abaúj ~1 1,8% 1 Esztergom 1 2.3%1 Fejér 2 4,7%2 Gömör 2 4,7% 3 5.3% 5 Heves 4 9.3% 7 12.3% ii Hont 3 7,0% 9 15.8% 12 Külsö-Szolnok3 5.3% 3 Nógrád 7 16.3% 28 49,1% .35 Pest 16 37.2% 2 3.5% 18 Pilis 4 9,3%4 Solt 4 9,3% 4 7.0% 8 A táblázatból kitűnik, hogy míg I. András korában - 17. század közepén - a legjelentősebb birtokállomány Pest-Pilis-Solt vármegyében helyezkedett el, (a jószágok közel 56%-a), addig a 18. század első felére már Nógrád vármegyébe tevődik át a hangsúly. Ráday I. András valamikor 1655. július 12-e után68 hunyt el; örökösei - első feleségétől; Madách Zsófiától származó gyermekei: II. András, II. Gáspár, Ilona - Darvas Jánosné, valamint második neje; Libercsey Erzsébet - 1656. február 7-én ültek össze „az Szeczeny praesidiumban" az örökség elosztása ügyében. Az osztálylevél 35 birtok/bir- tokrész ügyében rendelkezett; az 1650-es conscriptióval összehasonlítva; 1650-ben 11 (Cebe, Felsőnyék, Gömörpanyit, Halas, Izsák, Méhi, (Tápió) Szele, Szentpéter puszta, Vaisrév puszta, Ványtelek, Varas puszta), míg 1656-ban 4 (Csehi, Felsőludány, Szécsény, Zólyom) olyan település van, ami a másik összeírásból hiányzik. Az 1656-ban feltüntetett települések megyénkénti megoszlása a következő: 5. táblázat. Ráday birtokok megyénkénti megoszlása Ráday I. András halálakor (1655) Megye TV/-. arány Esztergom í 2.8% Fejér 2 5.6% Heves 4 11.1% Hont 3 8.3% Nógrád 9 25% Pest 14 38,9% Pilis 1 2.8% Solt 1 2.8% Zólvom 1 2.8% OSSZ. 36 100% 68 Ekkor még szerepel Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlésének iratában. BOROSY 1998. 183. p. 51
