Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Horváth Tünde: Salgótarján Pécs-kő: a nem(csak) badeni lelőhely
Ugyanebben az évben Lénárt Andor leleteket ajándékozott a balassagyarmati múzeumnak.25 A Salgótarján-csoport elkülönítése, mint a badeni kultúra késői csoportja és az Ózd csoport szomszédja, B. Kovács István doktori disszertációjának műve. Az általa a Rima-medencében számon tartott 16 lelőhely leletanyaga felszíni gyűjtés és leletmentésekből begyűjtött anyag, tehát jórészt kontextus nélküli leletek, ásatási dokumentáció, régészeti jelenségek nélkül, amelyeket pusztán tipológiai alapon soroltak be a késő rézkorba, ráadásul legtöbbször tévesen. A lelőhelyek többsége a Rima-medence peremén, a Gömör-Szepesi Érchegység déli nyúlványainak magaslati pontjain találhatók, illetve a Cserhátban (Piliny, Salgótarján). A lelőhelyek elterjedési területe a Sajó völgyének a nyugati szélétől a Garamig tartott, és B. Kovács szerint a Pécs-kő a csoport eponim lelőhelyeként az egyik legfontosabb feltárási anyagot szolgáltatta a csoport-meghatározáshoz.26 2017. április 3-án végzett terepbejárásunk alkalmával megfigyeltük, hogy a Pécs-kő szikla felét az egykori kőbánya kitermelte.27 Az ásatási szelvényeket a fő bányajárat lábánál azonosítottuk, a felszínen több, klasszikus badeni díszített kerámiatöredéket találtunk, amelyek talán az egykori feltárás meddőhányójából származnak. A Pécs-kőhöz kapcsolódó vulkáni tevékenység és az emberi beavatkozás nyomai jól követhetők a területet ábrázoló különböző korú térképeken (4. kép).28 Az ásatásból előkerült makói leletek (kora bronzkori- 60.1.54. behúzott peremű tál ferdén levágott peremmel, szürke, 40x15x4 mm, II. felület 1 ásónyom, (5. kép 1.)- 60.1.55. kihajló peremű fazék peremtöredéke beböködésekkel és két kerek, hegyes bütyökkel egymás mellett, vörösesszürke, kerámiazúzalékkal soványított, d=240 mm, II. felület 1. ásónyom (5. kép 2.)- 60.1.66. durva, vastagfalú kihajló peremtöredék, kívül vörös, fényezett, belül szürke, kerámiazúzalékkal soványított, 78x82x10 mm, II. felület la (5. kép 3.)- 60.1.67 kihajló peremű fazék peremtöredéke, szürkésvörös, szétsült, kerámiazúzalékkal soványított, erősen ívelt, 70x57x8 mm, előkerülés: II. felület 2. szürke réteg (5. kép 4.)- 60.1.70. behúzott peremű tál ferdén levágott peremmel, szürke, 30x50x5 mm, előkerülés: II. felület 2. szürke réteg (5. kép 5.)- 60.1.378. behúzott peremű tál ferdén levágott peremmel, vörös, 40x40x6 mm, előkerülés: IV. felület 5. sározás (5. kép 6.) 25 Forrás: http://ertektar.bbmk.hu/items/show/20, http://zute-salgotarjan.blogspot.co.at/2016/02/ az-elfeledett-hurka-pecsko.html továbbá: DORNYAY 1926, 4-7,1. tábla. 26 B. KOVÁCS 1986, 111-142. 27 Ezúton köszönöm Zandler Krisztiánnak és a Salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumnak, hogy a terepbejárást lehetővé tették. 28 Az 1. katonai térképen a Pécs-kő még egyetlen nagyobb kúp, a 2. katonai térképen nehezen azonosítható, talán feljebb helyezkedik el a jelölt pontnál (a jelölés inkább a Pécskő-nyereg helye ma), a 3. katonai térképen világosan látszik még a mellette levő Hurka-Pécs-kő is. Egy 1962-ben készült légifotó a lelőhely egy kisebb részletét fedi csak le (0906-4861, https://www.fentrol.hu/hu/ legifoto/ 16836?r=2&s=Salgótarján&t=l&t2= l&c=2209257.736288:6119330.306915499:10). 418
