Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Horváth Tünde–Guba Szilvia–Bácsmegi Gábor: Boleráz-Baden településrészlet Szurdokpüspöki Hosszú-dűlő lelőhelyen (Nógrád megye, Magyarország)
Erődített, vagy csak árokkal kerített badeni települést egyelőre nem ismerünk Magyarország területén36 - amennyiben a 7-8. objektumok badeniek, és valóban erődítési árkok. Árkok több badeni lelőhelyen előkerültek (Balatonőszöd-Temetői-dűlőben is), de mivel általában több-periódusú lelőhelyekről van szó, és az árkok biztos keltezése egyébként is nehézkes a beléjük kerülő nagy mennyiségű másodlagos helyzetű hulladékok miatt, a badeni kultúrához való kapcsolásuk kérdéses volt. A lelőhelyen feltárt állatcsontok elemzése szerint a késő rézkori településen élő emberek vadászati és gyűjtögető tevékenysége alapján a mezei nyúl, az őstulok és az őz felbukkanása a leletanyagban erdős sztyepp, a gímszarvasé és a barnamedvéé erdő, a vaddisznó mocsaras-ligetes élőhelyhez, liget-erdős környezethez kötődik, amely jól leírja a Cserhát és a Mátra előterében kibukkanó Szuha- és Zagyva-völgy környezeti változatosságát és természeti kincsekben való gazdagságát. Eddig nincs bizonyíték badeni lelőhelyekről olyan speciális terek meglétére a húsfeldolgozással összefüggésben, mint amit a Szurdokpüspöki-Hosszú-dűlő lelőhelyen sikerült megfigyelni. A lelőhely É-i, a késő rézkorra datálható teleprészén a 128. bolerázi gödör állatcsontjainak 80%-át a vadállatok csontjai tették ki. E gödör, illetve a hozzá kapcsolódó térhasználat szerepét kiemeli, hogy a háziállatok aránya Szurdokpüspökin is túlnyomó többségben volt a vadállatokéval szemben.37 Mivel azonban a gödörben egy Ha- lomsíros öntőtégely is volt, nem zárhatjuk ki azt, hogy a vadállat-csontok is a Halomsí- ros kultúrához tartoznak. A badeni kultúrára jellemző a településeken belüli emberi csontváz előkerülése. Melléklet nélkül a 8. árokban, bedobott helyzetben, feltehetően áldozati céllal tártak fel egy temetkezést (3. sír), amelyet feltételesen késő rézkorba (Kostolác) soroltak (csak radiokarbon mérés után bizonyosodhatnánk meg tényleges koráról) .38 A feltáráson faszenes rétegben feküdt, amelyet a telep (a lengyeli vagy a badeni?) pusztulásával hozhatunk összefüggésbe. Néhány objektum esetében felmerült az állat-áldozat lehetősége. A 109. bolerázi gödörben sertés összefüggő részei kerültek feltárásra, amely tekintve, hogy a bolerázi idő36 Patay Pál Piliny-Vár-hegyen a Nyáry Albert ásatásán feltárt kettős sáncot alapul véve a lelőhelyet erődített badeni magaslati településnek tartja: PATAY 1999, 45. A legutóbbi összefoglalás alapján egybevetve az eddig előkerült leletanyagot a Piliny-Vár-hegyi platót a késő bronzkorban nem lakták, viszont rengeteg a seprűzött középső bronzkori kerámia. A Vár-hegyet nem lehetett felmérni (az erődítések nyomai alig Játszódnak). Késő rézkori és/vagy középső bronzkori megtelepedés bizonyított, az erődítés e két korszak valamelyikéhez köthető, de inkább az utóbbihoz. Sánccal rendelkező badeni lelőhelyként Vysné Valice/Felsővály-Desko-vár, Vel’ky Blh/Nagybalog-Zsibóka, NiZny Skálnik/Alsósziklás-Maginhrad, és Stránska/Oldalfala-Mogyorós lelőhelyeket említik, ezek azonban állítólag kőből rakott sáncok, magaslati vár környezetben (és ezeken is előkerültek későbbi őskori korszakok, tehát a sáncok datálása ezeken sem biztos): B. KOVÁCS 1986, 119; NEVIZÁNSKY-HORVÁTHOVÁ 2017. További erődített magaslati várakat valószínűsítenek a Salgótarján és Ózd csoportokkal érintkező szlovák oldalon, a Cseres-hegységből vagy más néven Cserovai dombvidékről: MALCEK 2016. Lieskovec/Újmogyoród-Hrádokon (Zólyomi-medence) ásatással megkutatott badeni erődítést írtak le (a leletek többségének besorolása azonban téves, ezért az erődítési árok keltezése is): MALCEK 2013, 12-22. 37 BÁCSMEGI 2014, 88. 38 HORVÁTH 2014, Section 3.2.2; HORVÁTH 2017 in print. 388
