Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Régészet - Horváth Tünde–Guba Szilvia–Bácsmegi Gábor: Boleráz-Baden településrészlet Szurdokpüspöki Hosszú-dűlő lelőhelyen (Nógrád megye, Magyarország)

szakban nincs állatáldozat, a 4. gödörhöz hasonlóan inkább élelemtároló lehet. Két badeni gödörben (3, 4. gödrök) és a 7. körárokban részleges szarvasmarha csontvázrészeket tártak fel (a 3. gödör marhakoponyája nincs az archeozoológiai jelentésben, felszedéskor megsemmisülhetett; a 4. gödröt inkább élelemtárolónak látja a zoológus, a 7. körárokban pedig csak egy marhakoponya volt).39 Nem valószínű tehát, hogy a badeni időszakban jellegzetes állat-áldozási szokások valamelyikével állnánk szemben ezekben az esetekben.

A bolerázi kerámia-leletanyag jellegzetes típusokból és díszítésekből áll. Megjelennek a kihajló és a behúzott peremű tálak, a többsoros lécbordával díszített kihajló peremű fazekak, nagyméretű üstök, amfórák, csészék, kiskorsók, jellegzetes díszítési mód a karcolt vagy benyomott halszálka minta, a plasztikus bordák, és megjelenik a finomkerámián a szubkután alagútfül is. A kerámia soványítása nagyrészt kerámiazúzalékkal történik, néhány esetben sóderes csillámos homok (feltehetően a Zagyva depozitjából), vagy mészrögök hozzáadásával (feltehetően természetes adalékanyagok). A kerámiaszövet minősége morzsalékos, összehasonlítva a badeni, jóval kom- pozitabb kerámia-szövettel. Az orsógombok filigrának, domború-homorú oldal-megformálással.40

A badeni kerámia a bolerázihoz hasonló soványítású és égetésű, mégis összességében jobb minőségű kerámiát eredményezett, a töredékek szövete egységesebb, kompaktabb, összeütve csengő hangot adnak. Kihajló és behúzott peremű tálak, tagolt lécbordával díszített kihajló peremű fazék azonosítható a kevés előkerült leletanyagban jellegzetes típusként.41 A díszítéstípusok beböködéssor a perem alatt (kívül és belül is alkalmazzák), tagolt lécborda a perem alatt, ferdén bekarcolt vonalak a hason, vízszintes állású alagútfül kihajló peremű bikónikus tál vállán, valamint a 4. gödör egy töredékén a Salgótarján és az Ózd-Piliny csoportra is jellemző létraminta részlete.42

Késő rézkori településhálózat Nógrád megyében

A Nógrád megye területén megfigyelhető késő rézkori, egy kultúrán belül is érződő (klasszikus badeni II-IV. időszakon belül a késői Ózd-Piliny, a Salgótarján és a klasszikus badeni Viss csoportok lelőhelyei is reprezentálódnak a megye területén, 2. kép 2.) differenciálódás oka a középső rézkor végi előzményekben kereshető, és az akkor látható mozaikosságot tükrözik vissza.

A Nógrád megye területén kirajzolódó középső rézkor végi kép ugyanis több kultúrával jellemezhető (2. kép 1). A Bodrogkeresztúr kultúra a Zagyva mentén, és az ahhoz kapcsolódó kisebb vízfolyások vízgyűjtőjén át a Cserhát hegységtől délre (lelőhelyek:

39 Szarvasmarha áldozatok a Badenben: HORVÁTH 2014, Section 3.2.4. A marhakoponya mint bucranium (Horns of Consecration) előkerülése inkább jellemző a korai őskorban, mint a késő rézkorban, vő. KALICZ-RACZKY 1981, 17-18.

40 NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, Obr. 1-2, Hl, J, G, P, V típusok.

41 NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, Obr. 4, H, J típusok.

42 B. KOVÁCS 1986.

389