Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Horváth Tünde–Guba Szilvia–Bácsmegi Gábor: Boleráz-Baden településrészlet Szurdokpüspöki Hosszú-dűlő lelőhelyen (Nógrád megye, Magyarország)
Baden kultúra, Baden-komplexum II-IV fázisok, késő rézkor:-1?, 3, 4,- szórványként más korszak objektumában: 7, 38, 70. objektumok. Halomsíros kultúra, késő bronzkor, R BzBl-B2:- 2, 5, 6,112,114. objektumok, továbbá egy biztos (58. objektum-1. sír) és kettő feltételesen halomsírosnak meghatározott csontvázas temetkezés (60. objektum-2. sír, 133. objektum-6. sír). A késő rézkori lelőhely értékelése A késő rézkori lelőhely környezetébe való illeszkedését tekintve az első, második és a harmadik katonai felmérés megfelelő térképlapjain követhetjük a táj változásait az elmúlt néhány száz évben (1763-tól, 1. kép). A Zagyva völgyére nyugati irányból, a bal partjára majdnem merőlegesen befutó enyhe löszvonulatok Szurdokpüspöki alatt egy hármas, egymással párhuzamos vonalat rajzolnak ki az 1. katonai felmérés szerint. A 2. katonai felmérésen jobban látszik, hogy a főleg a második vonulaton kiszélesedő térfelszín - amely a feltételesen lengyelinek tartott kettős körárokkal körülzárt rész, és a 21-es út csomópontja és leágazása is egyben - a folyó egy kanyarulatában magasodik, közvetlenül az egykori Zagyva fölött. A következő kisebb magaslatot a bronzkori (Halomsíros?) körárok foglalja el. A 3. katonai felmérésen és a lelőhely fölött készült 1960-as légifotón látszik,29 ahogy a folyó egyre jobban körülveszi a dombvonulatot, szabályosan félkört, hurkot vonva köré, és miután medrét megváltoztatja (a szabályozás utáni mai állapotában a folyóvölgy a „lengyeli” körárok keleti szélétől kb. 200 méterre keletre található), az egykori meandere még ma is jól látszik. A helyi környezeti jellemzők mellett meg kell jegyezni, hogy a Zagyva jobb partján, a mai település mögött, szemben a lelőhellyel egy dombos térfelszín húzódik. A Várhegy például egy 200 m tszf. magaságú, erődítésre sokkal inkább alkalmas hely, ahol a természet adta viszonyokat jobban ki lehetett volna aknázni, és kevesebb emberi energiát fektetni a mesterséges erődítmény kiépítésére. Ennek ellenére az őskori kultúrák a folyó bal oldalán, sík terepen alakítottak ki települést, amelyet mesterségesen, emberi erővel lehetett erődíteni. A hely speciális fekvése (genius bei) lehet a magyarázata a befektetett pluszmunkának: feltehetően a maga korában fontos Zagyva-gázlót és átkelőhelyet védhettek és ellenőrizhettek. Ugyanezt a feladatot a távolabb, a folyó másik oldalán fekvő természetes magaslatok nem láthatták el. Egy másik magyarázat lehet, hogy a körárok-rendszerek nem védelmi célt szolgáltak, hanem pl. csillagászati obszervatóriumként képesek voltak speciális időszakok beköszöntét viszonylagos pontossággal jelezni, így pl. a folyó áradását.30 A régészeti ásatás felmérését a saját feldolgozásunk újabb eredményeivel összevetve látszik, hogy a badeni és a bolerázi településrész világosan elkülönül egymástól, ahogy azt Balatonőszöd-Temetői-dűlő esetében is megállapítottuk.31 A bolerázi településmag az 29 Forrás 1, 2. 3. Katonai felmérés: http://mapire.eu/hu/. Légifotó: https://www.fentroLhu. A 0659- 0883. számú légifotó 1960. március 22.-én készült, 2600 m magasságban, katonai céllaL 30 TÓTH 2017 31 HORVÁTH 2014, Section 3.1.5. 386
