Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Régészet - Horváth Tünde–Guba Szilvia–Bácsmegi Gábor: Boleráz-Baden településrészlet Szurdokpüspöki Hosszú-dűlő lelőhelyen (Nógrád megye, Magyarország)

egykori folyómeder felé legjobban benyúló platón helyezkedik el, a lelőhely északi részén, ahol a későbbi településrészek is, így sajnos nagymértékben bolygatják a hatvani, halomsíros és egyéb későbbi beásások. A badeni településrész ezzel szemben ettől délebbre látszik kirajzolódni. A két településrész között talán kismértékű átfedés lehetett, 146 m tszf. magasságon.

A badeni településrészen két egymás mellett futó árokszakasz köríve látszik (7. és 8. objektumok). Ezen kívül, ettől északra is kerültek elő badeni leletek, igaz, csak szórványként. A körárok-szakaszban talált lengyeli és badeni kerámiadarabok, állati összefüggő vázrészek és a bedobott emberi temetkezés pro és kontra is felhasználható a körárok badeni keltezéséhez (bár a legkésőbbi badeni cserép volna logikusan a kormeghatározó terminus post quem darab): megerősítheti a feltételezést, de lehet akár szórvány vagy másodlagos helyzetű is egy eredetileg másik korszakban (korábban, pl. a lelőhely valamelyik neolitikus/kora rézkori periódusában, leginkább a késő Lengyel kultúrához köthetően) létesített árokban. Az egymással párhuzamos, V-metszetű, mély körároknak a további részét az ELTE ásatásán is megtalálták, hozzá kapcsolódó cölöpös épület-konstrukciókat is említenek (79. és 160. objektumok). Óvatosságra int azonban az, hogy az általuk feltárt badeni településrész jóval nagyobb, és ezért település-szerkezetileg is világosabban látható része valóban az árokrendszeren kívül került elő, ezért az árokrendszer funkciója - amennyiben tényleg a badeni horizonthoz tartozna - nem tisztázott (szerepe ezek szerint nem a települést kerítő, óvó-védő, hiszen a település nagy része kiesik belőle).32 A szintén feltételesen hozzá kapcsolt cölöpszerkezetes felszíni épületek badeni (késő rézkori) időszakba sorolása sem biztos, mivel ilyen konstrukció eddig nem fordult elő a kultúra területén (5. kép).33 A körárok-rendszer, a cölöpszerkezetes épületek és a fokozatosan feltöltődő árokba bedobott emberi és állati vázrészek a Lengyel kultúrában viszont meglehetősen gyakoriak, így jóval elképzelhetőbb, hogy a felsoroltak a telepen feltárt Lengyel-időszakot képviselik.34

A szécsényi múzeum által nyert feltárási adatokat kiegészítve az ELTE által vezetett ásatással a kettős körárok külső része egy 950, a belső egy 850 méteres átmérőjű területet fog közre 51600 m2-es felületen, amelyből 14630 m2-t tártak fel. Az árkok átlagos szélessége 4 m körüli, mélysége 2,5 m. Az ELTE feltárócsoportja szerint a két árok teljesen feltöltődött, és ezután egy harmadikat alakítottak ki, amely sekélyebb és keskenyebb volt. Hét gödör volt a körülzárt területen.35

32 Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum, Feldolgozási összefoglaló jelentés, Adattár, 590.2017. Az ása- tó szerint az árok csak a település utolsó fázisában létezett. Erre utalhat az, hogy a bedobott maradványok feletti rétegekben nincs antropogén hatás.

33 Összefoglalóan HORVÁTH et al. 2007.

34 REGENYE 2004; RACZKY-ANDERS 2012, 289-300.

35 SZILÁGYI et al. 2014.

387