Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Régészet - Horváth Tünde–Guba Szilvia–Bácsmegi Gábor: Boleráz-Baden településrészlet Szurdokpüspöki Hosszú-dűlő lelőhelyen (Nógrád megye, Magyarország)

ségűek. A Pannóniái flóratartomány (Pannóniáim) Északi-középhegység flóravidékének (Matricám) Agriense flórajárásába tartozik. Szub-montán égerligetek, puha és keményfás liget-erdők, cseres és gyertyános tölgyesek jellemzik, a vízfolyásokat kaszálórétek és magaskórós társulások kísérik.5

A lelőhely nem messzire a mai Zagyva folyó mellett található, a szabályozás előtt pedig a folyó közvetlenül mellette folyhatott (1,3. képek). A Zagyva folyó kiemelt jelentősége jól dokumentáltan látszik a hazai őskor jászsági mezolithikus vadászközösségeinek és a bronzkori Hatvan kultúrának az életében. Feltehetően a késő rézkori Baden időszakban is hasonló fontossággal bírt, bár nem olyan kizárólagos, szinte kultúraformáló szereppel, mint az említett két kultúránál.6 A Zagyva az Ipoly mellett az egyik legfontosabb kommunikációs és navigációs - tehát egyúttal migrációs és kereskedelmi - útvonal a Kárpátok és az Alföld között ebben a szub-kárpáti (az Északi-Kárpátok déli előterében található középhegységi) régióban.7

A lelőhely pontosabb környezettörténeti rekonstrukciójához több közeli bevonható lelőhely kutatás eredményei szolgáltatnak kiegészítő adalékot (pl. Kelemér- Nagy-Mohos tó, Nagybárkány-Nádas-tó, Sirok-Nyírjes-tó,8 Répáshuta-Rejtek-Kőfülke, Karancsság-Alsó-rét). Karancsság-Alsó-réteken Bácsmegi Gábor 2002-ben végzett kutatásokat. A lelőhelyen három egymást követő neolit és kora rézkori kultúra (Zseliz, Kottafejes, Lengyel) megtelepedése volt vizsgálható, teljes körű környezettörténeti kutatásokkal kiegészítve. A területen a fúrásokban az ún. 5. pollenzóna feleltethető meg a Szurdokpüspöki lelőhely késő rézkori időszakával. Az 5. pollenzóna 115-155 cm között található a fúrómagban, amely 6000-4400 cal BP (4000- 2400 cal BC) között fejlődhetett ki. Ebben a rézkorra-kora bronzkorra keltezhető szakaszban a fák terjedésének visszaesése már drasztikus méreteket öltött, a mogyoró megjelenése kiemelkedő, valamint a legeltetést, taposást, szántott felszíneket jelző gyomok arányának növekedése is erőteljes. Ez határozott antropogén környezeti átalakításra utal, és számottevő erdőirtásra, mezőgazdasági művelésre, amelyet a szurdokpüspöki késő rézkori lelőhelyen egy nyugodtabb, emberi beavatkozástól mentes, fokozatos erdősüléssel járó időszak követett a Hatvan kultúra megjelenéséig.9

5 MAROSI-SOMOGYI 1990, 927-931.

6 És talán a paleolithikum idején is, vö. a lelőhelyen talált mamut-maradványokkal, SZILÁGYI et al. 2014, 406.

7 BÁCSMEGI-GUBA 2007, 7-19.

8 Összefoglalóan GÁL et aL 2005, részletesen: GÁL et al 2005,44, Table 2,51-52; 97; SÜMEGI 2010.

9 A Nógrád megyében végzett környezettörténeti kutatások teljes körű bemutatása Bácsmegi Gábor doktori disszertációjában olvasható, kJ. http://doktori.bibLu-szeged.hu/2472/ 1/Bácsmegi Gdisszertáció.pdf. A vizsgált korszakra adott minta leírása: BÁCSMEGI 2014, 56; továbbá BÁCSMEGI-GUBA 2007, 11: a késő rézkori település felhagyása után a taposást jelző gyomok aránya lecsökkent, a lombos fák és cserjék (mogyoró, bodza) aránya nőtt, amely erdős sztyepp jellegű növényzet kialakulására utal, amelyen később zárt lomboserdő alakult ki.

373