Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Régészet - Horváth Tünde–Guba Szilvia–Bácsmegi Gábor: Boleráz-Baden településrészlet Szurdokpüspöki Hosszú-dűlő lelőhelyen (Nógrád megye, Magyarország)

A lelőhely általános régészeti bemutatása

A lelőhely feltárására két évadban, 2005.05.30-11.23. és 2006.04.18-05.31. között került sor, amelyet próbafúrások előztek meg. A feltárást a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeumának régésze, Bácsmegi Gábor végezte, a 2005. évi feltáráson részt vett munkatársként Guba Szilvia. A terepbejárási adatok alapján feltárásra ekkor kijelölt rész a 21-es út Szurdokpüspöki felé tartó leágazásánál, annak nyugati oldalán, kb. 500 méter hosszan terült el. A feltárás területe mezőgazdasági művelés alatt állt. A szántott humusz alatt 5-10 cm vörösesbarna, agyagos erdőtalaj, alatta pedig pleisztocén lösz található. A késő rézkori település elhagyása után barna erdőtalaj alakult ki a területen.

A lelőhely több periódusú: az őskorból kevés és jellegtelen neolit és korai rézkori (Kottafejes, Zseliz, késő Lengyel), a késő rézkori Boleráz és Baden, a bronzkori Hatvan, korai Halomsíros, vaskori preszkíta, valamint császárkori szarmata és népvándorláskori germán (?), 4-5. századi jelenségek és leletek kerültek elő (4. kép). A feltáráson nyolc régészeti kultúrréteget/szintet tudtak megkülönböztetni.10

A lelőhely egyik meghatározó jelensége a feltárási terület északi részén egy kettős vonalú, cölöp-konstrukciókkal (bejáratokkal?) kiegészített sáncolt körárok volt, amelynek kb. a felét sikerült feltárni. A cölöplyukakból és az árokból előkerült jellegtelen bronzkori kerámia alapján feltételesen a Halomsíros kultúra emlékanyagába soroljuk.11

A lelőhely déli végében, a 21-es út csomóponti részében, ahol a Szurdokpüspöki település felé leágazik az út, azonban egy másik kettős (kör?)-ároknak tűnő konstrukció is előkerült (7-8. objektumok), ám jóval kisebb részletben került feltárásra, mint az északi részen levő (4. kép). Az ásatási naplóval és a helyszíni megfigyelésekkel ellentétben a Kostolácnak vélt leletek12 a 2016-ban történt részletes átvizsgálás után valójában kivétel nélkül a korai Halomsíros kultúrához tartoznak, a korábban szintén kostolácinak tartott 7-8. körárok-részlete13 pedig talán a Baden, talán a Halomsíros, vagy más időszakhoz tar10 BÁCSMEGI 2014, 29-30.

11 A feltárt területen a Hatvan kultúra klasszikus és kései, azaz koszideri korú objektumai, valamint a Halomsíros kultúra szintén koszideri korú snjai és néhány telepúlésobjektuma került elő. A két kultúra kerámia anyagát a töredékesség és a hasonló díszítés miatt nem minden esetben tudtuk megnyugtatóan szétválasztani.

12 Vö. KÖHLER-HAJDU 2008, 2: 8. objektum-3. sír, kostoláci temetkezés. A 8. objektum nem biztos, hogy késő rézkori objektum, és legfőképpen nem a kostoláci kultúrába tartozik, amelynek leletei nem kerültek elő a lelőhelyről! Talán (feltételesen) bedobott badeni sir lehet (35-45 éves, nő?), amely jellemző a klasszikus badeni korszakra és a kultúrára (is).

13 http://mult-kor.hu/cikk.php7id“ 11496, továbbá BÁCSMEGI-GUBA 2007, 8-11; BÁCSMEGI- SÜMEGI 2010. Egy nagyméretű, cölöpszerkezetes bolerázi házat is említenek, amely a feldolgozást követően 2017-ben kijelenthető, hogy szintén nem a késő rézkori periódusba tartozik, mint ahogy az analógiájaként említett, közelben előkerült Salgótaiján-Pécs-kő pusztán feltárt épület sem, amelyet a kora bronzkori Makó kultúra épületeként publikáltak (GALL-TANKÓ 2007).

374