Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni paleolitikus lelőhelyek Bér térségében (Cserhát-hegység, Nógrád megye). Előzetes eredmények
A kisebb leletkoncentrációkat általában jellemzi a kvarcporfír nyersanyag szórványos jelenléte. Bér-Egresi-erdő (1. ábra 4.) összesen 4 darabos leletegyüttesében egy kvarcporfír szilánk és egy paleolitikus jellegű, de közelebbről nehezen meghatározható megmunkált darab töredéke található. Bér-Öreg-hegy (1. ábra 5.) 97 darabos, részben feltehetően neolitikus és bronzkori leletanyagában 4 db kvarcporfír szilánk mellett egy mindkét oldalán retusált, paleolitikus jellegű penge meziális töredéke is előfordul. A Cserhát-hegység területén ugyan több, publikálatlan leletanyaggal rendelkező neolitikus lelőhelyen (Bér-Egresi- erdő, Csesztve-Öreg-szőlők, Galgagyörk-Májóka mellett, Kálló-Alsó-hegy, Legénd-Pápai- hegy, Verseg-Tatárdomb) megtalálható a kvarcporfír, de minden esetben csupán egy-egy lelet formájában. Miután az Öreg-hegy elnevezése még a III. Magyar Katonai Felmérés (1869-1887) térképszelvényén is „Stare vinice”, azaz „Öreg-szőlő (skert)” volt, a feltételezhető intenzív szőlőművelés következményeként igen valószínű a különböző régészeti korszakok keveredése. Ecseg-Sándor-hegy (1. ábra 9.) 147 darabos, elsősorban fiatalabb őskori, feltehetően neolitikus leletanyagában található 4 db kvarcporfír szilánk és egy kvarcporfír kaparó töredéke a paleolitikumhoz kapcsolható. Szanda-Patkányos-puszta (1. ábra 10.) lelőhelyen, egy nagyobb kiterjedésű kavicságy, mint potenciális nyersanyagforrás, területén több bizonytalan korú limnoszilicit szilánk mellett egy nyújtott kvarcporfír szilánkon készült magas szilánkvakaró is előfordul. A darab formai párhuzama megtalálható a Szécsénke-Berecz-oldal BO-2Ny lelőhely leletanyagában, amelyet a Szeleden településkomplexum részének tekintünk6. A Vanyarc-Vörösi-szőlők (Vanyarc #8; 1. ábra 11.) leletkoncentrációban néhány intenzív patinás darab mellett egy közelebbről nehezen meghatározható, de paleolitikus jellegű eszköz töredéke és egy mindkét oldalán retusált pengetöredék található, amely techno-tipológiailag a felső paleolitikus Aurignacien kultúra retusált pengéire emlékeztet. 4. A béri lelőhelyek ismertetése 4.1. Bér-Egresi-dűlő Az ÉK-DNy irányú Egresi-dűlő által keresztezett domboldal egy nagy kiterjedésű kavicságy. Ennek geológiai kora a régi nevezéktanban „Felső oligocén kattiai emelet”7, amely az új nevezéktanban „Budafoki Homok Formáció"8, vagy „Pétervásárai Homokkő”9. A kavicságy elsősorban nagyméretű kvarcit kavicsokból áll, de megtalálhatóak a jól pattintható kovakavicsok, a nummuliteszes kovakavicsok és nagy mennyiségű megkövült fa is. A gerincre vezető dűlőút É-i oldalán, közvetlenül a „Dolinka” nevű szabdalt, vízmosásos terület fölött egy nagyobb kiterjedésű lelőhely és két kisebb leletkoncentráció található. A Bér-Egresi-dűlő lelőhely (1. ábra 1.) a terepkutatás kezdeti szakaszában három 6 PÉNTEK 2016a. 7 NOSZKY 1940. 8 HÁMOR 1985. 9 KORPÁS 1988. 338
