Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni paleolitikus lelőhelyek Bér térségében (Cserhát-hegység, Nógrád megye). Előzetes eredmények

Csurgópusztai- és Szankópusztai-völgyek. A völgyek meredek oldalán mindenütt felszínre lép a pannóniai rétegsor1.

A fenti terület tágabb értelemben a 160-574 m közötti tszf. magasságú, völgymedencékkel tagolt, alacsony középhegység, a Központi-Cserhát része. A terület átlagos reliefje 120 m/km2. Felépítésében ÉNy-ról DK felé egyre fiatalabb kőzetek vesznek részt. ÉNy- on felső-oligocén homokos, agyagos összleteket találunk, ezt követően alsó-miocén slír és kavics rétegsorok, majd a középső-miocén andezittakarók következnek. A béri Nagyhegy (403 m) egy 14-15 millió évvel ezelőtti hasadékvulkáni működés erősen erodálódott maradványa. Először riolittufa rakódott le, majd erre andezitláva, illetve lávaagglomerátum ömlött. A vulkáni tevékenység utolsó szakaszában kialakult rétegvulkáni kúpok mára lepusztultak. A mai Nagy-hegy és a Szanda-hegy (527,7 m) alatt a láva megrekedt a mélyben. A több kilométer hosszúra nyúló hasadékkitöltések (kőzettelérek) felől az üledékes kőzeteket az erózió elhordta, és így felszínre került a jóval tömörebb és ellenállóbb, sötétszürke hiperszténandezit. Az andezitre kisebb-nagyobb foszlányokban lajtamészkő, az alacsonyabb szinteken szarmata mészkő is rakódott. Száraz, gyenge lefolyású terület, kevés aktív forrással2.

3. A béri lelőhelyek tágabb környezete

A Bér térségében található, tárgyalandó lelőhelyek tágabb környezete az 1. ábrán látható. Az ábrán megkülönböztető jelölést alkalmaztunk a paleolitikus lelőhelyek, illetve a kisebb jelentőségű paleolitikus jellegű leletkoncentrációk esetén.

A lelőhelyek közül Buják-Szente (1. ábra 8.) elsődlegesen helyi limnoszilicit nyersanyagot felhasználó, levélhegyeket, levél alakú és egyéb bifaciális (az elő- és a hátlapon egyaránt megmunkált) eszközöket is tartalmazó 1,495 darabos leletanyaga korábban már publikálásra került3. Az őskőkori település paleolitikus leletanyaga, amelyben a bükki eredetű kvarcporfír nyersanyag teljességgel hiányzik, a Szeletien kultúra (ezen megnevezés alatt a morvaországi pl.: Vedrovice V. nyíltszíni, levéleszközös iparokat értjük) egy fiatalabb fázisához kapcsolható. A Cserhát-hegység területén összefüggésbe hozható Debercsény-Mogyorós lelőhely levéleszközös anyagával, ahol igen alacsony a kvarcporfír előfordulása4.

Vanyarc- illetve Szirák-Balogi-tábla lelőhely (1. ábra 12-13.) közel 600 darabos közületien leletanyagában mintegy 40 darab paleolitikus eszköz, köztük vakarók, kaparok és bifaciálisan megmunkált darabok is találhatók. Néhány lelet nyersanyaga kvarcporfír. A leletanyag részletes feldolgozása még nem történt meg, de a paleolitikus lelőhely kapcsolata, a meglévő tipológiai hasonlóságok ellenére a közelben található, intenzív kvarcporfír felhasználás által jellemzett „Vanyarc-ipar” településkomplexummal5 nem tűnik valószínűnek.

1 LÁNG 1967.

2 DÖVÉNY1 2010.

3 PÉNTEK - ZANDLER 2014.

4 MARKÓ 2009.

5 MARKÓ 2007; 2008; 2012; PÉNTEK 2016a; PÉNTEK - ZANDLER 2014-2015.

337