Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni paleolitikus lelőhelyek Bér térségében (Cserhát-hegység, Nógrád megye). Előzetes eredmények
XL. KÖTET RÉGÉSZET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2017 NYÍLTSZÍNI PALEOLITIKUS LELŐHELYEK BÉR TÉRSÉGÉBEN (CSERHÁT-HEGYSÉG, NÓGRÁD MEGYE) ELŐZETES EREDMÉNYEK PÉNTEK ATTILA - ZANDLER KRISZTIÁN Független kutató, Kistarcsa - Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján 1. Bevezetés Topográfiai helyzete és Zagyva-völgyhöz való közelsége folytán Bér közvetlen térsége a paleolitikum időszakában igen nagy jelentőséggel bírhatott, az Egri-Bükkalja - Mát- raalja - Cserhát-hegység között feltételezhető migrációs útvonal egy fontos állomása lehetett. A Bér-patak völgye és a Berceli-völgy találkozásánál, a D-ről a Nagy-hegy komplexum K-i szárnya (341,9 m), É-ról a Cigány-hegy (304,0 m) határolta szűk, keskeny „Béri-szoros”, mint topográfiai neuralgikus pont vadászati stratégiai szempontból minden bizonnyal nagy vonzerővel bírhatott a paleolitikus vadászcsoportok számára. A környék adottsági sorában mindenképpen kiemelendő továbbá a közeli nyersanyagforrások megléte is. Az elmúlt két évtized során a tágabb értelemben vett térségben több tucat paleolitikus lelőhelyet sikerült lokalizálni, Bér közvetlen térsége azonban erdőkkel való fedettsége folytán nem nyújt kedvező lehetőségeket a terepkutatás számára. A kisszámú mezőgazdaságilag művelt területen azonban három olyan jelentős lelőhely található, amelyek leletanyagának ismertetése megítélésünk szerint mindenképpen indokolt. 2. A terület földrajzi leírása A vizsgált terület, Bér környezete, a Déli-Cserhát K-i szárnya, a Hatvani-öblözet, vagy a Keleti-Cserhát területén, a Dobogó-tető - Bézma - Tepke csoport Ny-i peremén helyezkedik el. A terület az É-ra elhelyezkedő Pásztói-Cserhát és a Ny-ra levő Aszód - Szirák közötti dombvidék és a K-re levő Délnyugati-Mátra felszínéhez képest jóval alacsonyabb, azoktól határozott peremekkel elkülönülő, gyengén hullámos felszínű. A Hatvani- öblözet abszolút magassága csak 120-250 m. A dombvidék felszíne egyetlen hatalmas kiterjedésű, fiatal denudációs felület. A felső-pliocén emelet végén és valószínűleg az ó-ple- isztocénben is feléledő tektonikus törésekkel a nagyobb, erősen aszimmetrikus keresztmetszetű, ÉNy-DK-i irányú völgyek mentén - Szuha-völgy, Bujáki-, Bér-, Nógrádi (Vanyarci)-patak völgye - hosszú, keskeny pásztákra szeletelődött szét. A Bér- és Bujáki- patak közötti délkelet-cserháti fiatal denudációs felület É-i, nagyobbik fele erősebben hullámos, a patakvölgyek fölé 70-80 m magasságra emelkedő dombvidéket sok korráz- iós (szélmarásos) és tektonikusán is kijelölt aszimmetrikus keresztmetszetű eróziós völgy darabolja fel. Ilyenek Sziráktól É-ra, illetve ÉK-re az Aranykútpusztai-, 336
