Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Várkonyi-Nickel Réka: A családi élet és a közösségi élet rendje a színterei a salgótarjáni acélgyári kolónián a második világháború előtt
Acélgyári munkáscsalád az 1910-es évek végén. A kép a szerző magántulajdona. A családot, a nagycsaládot úgy ismerhetjük meg leginkább, ha sorra vesszük tagjainak jogait, kötelességeit és munkáját. A kisgyermekek nevelése minden társadalmi rétegnél női feladatnak számított, talán ennek köszönhető, hogy a serdületlen kisgyermekek a nők tömeges munkábaállása előtti fényképeken egységesen „lányos” ruhát viselnek. Mészáros István is felhívja a figyelmet a kisgyermekek sajátosan nőies külsőségeire.46 47 A háztartást mindenhol az asszony vezette, csak a nehezebb fizikai munkák maradtak a férfiakra, úgy mint „tüzelő, két rocska víz fölhozatala reggel a salak levitele. Azon a csigalépcsőn levinni meg felhozni dolgokat nem vök gyerekjáték. [...] Minden más asszonyi vök. A felállás az vök, hogy a gyárban csak a férfi dolgozott, az asszony csinádt minden mást. ’4? A férjezett nők tehát mindenek előtt anyák és gazdasszonyok voltak. Interjúalanyaim elmondása szerint a háztartásban segítségül vették gyermekeiket, de csak részmunkákat végeztettek velük, a munka összefogását mindig fenntartották saját maguk számára. Mint már említettem, a nagyobb fizikai erőt igénylő házimunkák közül a tüzelő be- hordása volt férfi feladat, a szintén nehéz fizikai munkának számító kenyérgyúrás mindvégig megőrizte kizárólagos női jellegét. A régebbi kemencehasználat módját Vertich József jegyezte le az 1980-as években.46 47 48 Ezek szerint a kenyérsütés szándékát a háziasszonyok a „görccsel” jelezték, amely egy fadarab volt, minden családé más alakú. Egy helyen megcsiszolták, és ide írták tintával a család nevét. A sütés előtü délutánon a háziasszony elhelyezte a görcsöt a nyolc sütőterű kemencének azon ajtaja előtt, amelyben sütni kívánt, a letett görcsök sorrendjében végezték el minden nap a sütést. 46 MÉSZÁROS 1999: 161. 47 Részlet a N. Gézával [sz. 1935.] készített interjúból (2014). 48 VERTICH 1986: 110. 328
