Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Várkonyi-Nickel Réka: A családi élet és a közösségi élet rendje a színterei a salgótarjáni acélgyári kolónián a második világháború előtt
A harmincas évek közepétől már egyre kevésbé használták a telepiek a patak partján épült kemencéket. Gyakrabban sütötték a péknél a kenyeret. Az egyik legidősebb interjúalanyom még 2008-ban is tisztán emlékezett a Kemence-sorra, elmondta, hogy „...minden két ház vagy ház között volt egy kemence. De az én édesanyám már azt nem használta. Nekem van egy olyan sanda gyanúm, hogy a vállalat azt felépítette hagyománybúi, de talán már nem használták. Pékek voltak, anyám itthon dagasztotta a kenyeret, és aztán vittük a pékhez. Ráírta egy cetiire, a maga kis írásával hogy B-né, és ezt a pék ráragasztotta a kenyérre, és ez alapján lehetett keresni. És akkor az én dolgom volt hazahozni. Mindig félve néztük a szép kenyereket a polcon, mert reménykedtünk benne, hogy olyan szép megdagadt kenyér lesz. És amikor nem találta meg, és már jöttek a laposak, akkor már aggódott, hogy nem dagasztotta ki jól’49 Interjúalanyaim úgy emlékeznek, hogy a háború előtt a boltban nem vettek kenyeret, mert az szégyen volt. Azt mondták, hogy lusta a háziasszony. A kolónia társadalmában, akárcsak a paraszti világban tipikusan női munkának számított disznóöléskor a véres tál tartása, a belek mosása. „Csak az nem tartotta a tálat, aki nem bírta a vért. Akkor megfogta férfi is. De inkább asszonyra bízták, nem az embernek a dolga. Azt mondták. ”50 A vér az egyik legerősebb szimbolikus tartalommal bíró elem az egész európai kultúrkörben. Többnyire a női nemhez kötötték, erre az általános néphitelemre utal a férfiak tiltása is a vérrel való szennyeződéstől.51 Bár 1933-ban az iparban foglalkoztatottaknak már a 34,5%-át tették ki nők52 53, és arányuk nagyon lassan tovább nőtt, a nehéziparban nem nagyon tudtak munkát vállalni. A gyárban dolgozó asszonyról csak elvétve találtam írásbeli forrást, és interjúalanyaim csak három munkásnőre emlékeztek az 1945 előtti időszakból. Mind a három özvegyasszony volt. „Gáspár néni özvegy volt. Volt a gyár belterületének egy kis házikója, ő ott lakott. Honzik néni a fasori úton szembe a másik házba lakott. Ő azt hiszem, a rakodóra került szénválogatónak. Illetve egy nénit tudtam, Halász néni. Az első világháborúban meghat a férje, és fölvették őt a benti fürdő tisztántartására és kezelésére. ”5i A női-férfi egyenjogúsítási törekvésekre nem kívánok hosszabban kitérni. Annyiban mindenképp említést érdemel, hogy a két világháború közötti időszakban már a nők politikai egyenjogúsítása megtörtént, tehát szavazati joggal rendelkeztek, ha nem is azonos feltételek vonatkoztak rájuk, mint a férfiakra.54 Amíg a férfiaknak elegendő volt a 24. élet49 Részlet a B. Tiborral [sz. 1927.] készített interjúból (2010). 50 Részlet a R. Endrével [sz. 1931.] készített interjúból (2012). 51 Vér szimbolikájával kapcsolatban a magyar néphitben lásd pl. PAPP 2004. 52 GUNST 1999: 95. 53 Részlet a Sz. Mihállyal [sz. 1929.] készített interjúból (2014). 54 Bár az 1918-as ideiglenes törvényekben már kimondták a nőkre is vonatkozó általános választójogot, mindenre kiteijedőleg az 1925-ös váUasztójogi törvény rendelkezett felőle. 1925. évi XXVI. törvénycikk az országgyűlési képviselők választásáról 1. § (1) Országgyűlési képviselőválasztójoga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta. 2. § (1) Országgyűlési képviselőválasztójoga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta. 329
