Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Steib Janka: A népi öltözet elemei Mikszáth Kálmán „jó palócainál”
Nem csupán az öltözetek kinézetét mutatja be Mikszáth Kálmán, hanem viselésük módját is például A néhai bárány című novellában: „...a Kocsipálék csűre mögül egyszer csak szembejön az egész elöljáróság meg a főemberek, köztük Sós Pál uram is, ünnepie- sen felöltözve, újdonatúj ködmönben, mely panyókára fogva lógott a válláról ” Máshol Mikszáth Kálmán egy eset bemutatása céljából sorolja fel a ruhadarabokat a Galandáné asszonyom című novellában: „A végzetes hely tele volt ruhafoszlánnyal Egy darab kék gyolcs: ez a kendő - egy piros selyemdarab: ez a viganó (talán éppen az, melyért Palyus a kontraktust kötötte az ördöggel), imitt-amott egy-egy foszlány durvább házi vászonból: ez bizonyosan az ingválL ’’ A Bede Anna tartozása című írásában Bede Erzsi bemutatásakor fontos szerepe van a viseletnek: „megjelenésében báj, mozdulataiban kecs, szoknyája suhogásában varázs”. A gyászkendő nála is megjelenik testvére gyászolása okán. A visszafordíthatatlanná váló folyamatot bemutatva jelennek meg a ruhadarabok a Hova lett Gál Magda? című elbeszélésben is: „pedig a víz keresztülbuggyant a tarisznyán, átszivárgóit az ingvállon, vé- gigcsurgott a szoknyácskáin. A vékony gyolcsvászon odatapadt szép derekához, s annak az igazi formáját, színét mutogatta. ..’’.Az író fokozáshoz is használja az öltözetdarabokat A bágyi csoda című írásában: a kiterített vászon fehérebb, Vér Klára arca pirosabb, a szavak feketébbek. Máshol a történet megerősítésére használja a ruhadarabot, a Galandáné asszonyom című novellában: „nagy bagariabőr csizmáinak izmos két sarka össze-összeütődött, mintha a bokázót csinálná a szegény Palyus”. Megtalálhatjuk a rokolya elnevezést A gózoni Szűz Mária című írásában. A rokolya kifejezést vászonból készült szoknyára használták, azonban a magyarság-lakta területek keleti, déli és nyugati részén.37 A viganó elnevezést a népi szóhasználatban gyermeköltözetre használták (pl. Ajakon).38 Itt az író azonban nem ebben az értelemben használja, hanem női ruhadarabként, szoknyaként. A Hova lett Gál Magda? című novellában Gál Magda is leveti viseletét, igaz édesanyja parancsára, ugyanis helytelenül, nem az annak megfelelő alkalomkor szerette volna azt használni: Veted le mindjárt azt az ünneplő ködmönt? Ejnye, te, erdei gyík, hogy mered azt a selyemkendőt a nyakadba venni? Hát hétköznapra való az tisztességes emberek gyerekinek? Hányd le, de mindjárt! Nem vettem én azt sem az alsó végnek, sem a felső végnek. Hanem vettem az Úr házába, vasárnapra. Az Úrnak teljék az ő szent kedve abban a selyemkendőben... ” „...Hallod-e, hej, vesd le még azt a csizmát is! / Hosszú fekete hajából a selyempántlikát kifonta, a szép kis csizmát is levetette. Úgy, mezítláb ment el mint a zsellérlányok. ” A jó palócok novelláiban a viseletek szimbolikáját és a népi öltözetdarabok szerepét is figyelemmel tudjuk kísérni úgy az egyének, mint a közösség életében. Fábri Anna úgy fogalmaz, hogy Mikszáth Kálmán művei gazdagok öltözet-leírásokban, A jó palócok novelláiban kiemeli a népviseletek reprezentáló, identifikáló szerepét.39 Szeredi Orsolya, a Szűcs Pali szerencséje című novellában a piros jegykendőt a szerelem, az új élet, A néhai bárány című írásában a tulipános ládát, tartalmával, a kelengyével együtt az eljövendő 37 GÁBORJÁN 1981: 363. 38 FLÓRIAN 1979: 352-355. (viganó címszóról gyermeköltözet címszóra irányít át a Magyar Néprajzi Lexikon) 39 FÁBRI 1992: 986-987. 312
