Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Steib Janka: A népi öltözet elemei Mikszáth Kálmán „jó palócainál”
élet boldogtalanságának szimbólumaként írja le.40 Kiemeli Filcsik István bundájának attribútummá avatódását is.41 A Tímár Zsófi özvegysége című novellában két szín, a piros és a fekete jelennek meg egymás mellett. Tímár Zsófit elhagyta hűtlen férje, azonban a találkozás újra békülést hozhat. Péter kedvenc színét, a pirosat, a szerelem színét köti fejére, azonban végül a gyász, a fekete jut neki férje tragikus, hirtelen halála bekövetkeztével. A népi öltözetdarabok a novellákban sok esetben befolyásolják az eseményeket, a szereplők életét. Mikszáth Kálmán akkor ír le részletesen egy viseleti darabot, ha annak különleges szerepe van tulajdonosa életében. Ilyen részletes bemutatást csupán az öreg Filcsik bundájáról találhatunk a novellák között. Ez esetben az író ugyanis leírja a bunda díszítését, azonban később használt állapotát is részletekbe menően olvashatjuk. Általa ugyanis jobban megismerhetjük a szereplőt. Filcsik István mindig új állapotában látta saját bundáját, úgy kérkedett vele. Szintén a bunda állapotának rosszabbodását mutatja meg az író a Két major regénye című elbeszélésben. Itt azonban a bunda állapota Gyuri állapotával van párhuzamban, ahhoz hasonlítja, azt is szimbolizálja: „Az is új volt valaha és virágos... ”. A kis csizmák című novellában is egy viseleti darab áll a középpontban: az egy pár csizma, amellyel meg lehet szerezni az üdvösséget egy óra alatt. Szimbólummá válik, az üdvösség szimbólumává. Az a pogány Filcsik című novellában is az üdvösség jelképe lehet a viseleti darab, itt azonban nincs látható eredménye annak, hogy a lányát kitagadó Filcsik István hazafelé ráterítve bundáját az alvó koldus anyára és gyermekére ezáltal üdvözölt volna. Szintén a viselet emberek életében betöltött szerepét mutatja be a Galandáné asszonyom című novellában az író: Galandáné mosott Palyusra: „Egy házasság az, melyet nem az eskü, hanem egy csomó gúnya köt össze”. A Szűcs Pali szerencséje című novellában a piros jegykendő a történet középpontjában áll, útját kísérjük végig. Boriska elhagyta kendőjét és piros karmazsin csizmáját A két major regénye című novellában: elhagyta a földi életet is, ahol ezek fontosak voltak és számítottak, hisz meghatározták viselőjét. Ahogy a szereplők, úgy a népviseletek esetében is találkozunk visszatérő darabbal a novellák során. Ilyen Filcsik István bundája, amelyre több novellában is utal Mikszáth (Az a pogány Filcsik című novella mellett például A kis csizmák című elbeszélésben is). A gyászkendő is többször előfordul, ez a leggyakrabban Tímár Zsófihoz köthető, akit A gózoni Szűz Mária című novellában is megemlít az író „talpig fekete gyolcsruhában”. A bágyi csoda című történetben is megjelenik a fekete kendőjére való utalás. Mikszáth Kálmán novelláiban a természet ábrázolása fontos szerepet játszik, ugyanis - ahogy Szeredi Orsolya is leírja munkájában - mint hangulatot bemutató elem van jelen a művekben.42 Emellett azt is megfigyelhetjük, hogy a természeti jelenségeket olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyek népviseletekhez köthetők. Az író a pántlika piros színével mutatja be a villámok okozta égi jelenséget A néhai bárány című novellában: „Szegény Csűri Jóskának egész hólyagos lett a tenyere, míg elkergette a határból Istennek 40 SZEREDI 2001:84. 41 SZEREDI 2001: 84. 42 SZEREDI 2001: 83. 313
