Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Steib Janka: A népi öltözet elemei Mikszáth Kálmán „jó palócainál”
Mikszáth Kálmán az elbeszélésekben használja a régi viselet megnevezéseket: szereplői bemutatásakor, öltözetük leírásakor megjelennek a pruszlik, ködmön, szűr, bunda elnevezések. A novellákban megtalálható a női hajviseletek több típusa is: hajfonat és selyempántlika, babos kendő, párta, menyasszonyi koszorú, főkötő, piros olajos kendő, fekete gyászkendő. Zólyomi József leírja, hogy a 19. század közepéről két tanulmány említi meg a lányok copfba kötött hajviseletét, valamint pántlikával való díszítését. Emellett a lányok esetében a párta használata volt szokásban.17 Sokszor a novellákban a viseleti elemek egyenként jelennek meg, azonban erősítik palóc jellegüket a vidéken használt kifejezések. A fejkendőket festőműhelyekben festették a 18. században, kék, zöld virágmintát nyomatva a szélére. A 19. század elejétől gyári anyagú kendőket szereztek be kereskedőktől. Számos elnevezésük alakult ki a 19. század első felében, amely anyagukra, származásukra, színükre és díszítésükre vonatkozott. Zólyomi József az olajos kendő elnevezést is említi18, amellyel találkozhatunk több novellában is (A néhai bárány, Tímár Zsófi özvegysége). A gyári anyagok megjelenésével a 19. század elejétől a szoknyák anyaga is megváltozott, ennek alapján az elnevezései is (például karton szoknya)19. Mikszáth Kálmán a karton anyagot is említi A gózoni Szűz Mária című novellában. A 18. században terjedt el Nógrád megye parasztsága körében a kötény használata.20 Kötény is előfordul több helyen, bár nincs részletezve anyaga és szabása sem. Nyakravaló kendő is többször megjelenik a művekben, például A néhai bárány és a Hova lett Gál Magda? című novellákban. A férfi fejviselet is megjelenik Sós Pál „hátul palócosan fésűre fogott haja” képében A néhai bárány című novellában. Csáky Károly és Szeredi Orsolya is palóc sajátosságnak vette a novellákban ezt az elemet. A palóc férfiak hajviseletének legrégebbi ábrázolásainál a váltig érő és az üstökös haj is megtalálható volt. Az üstököt csomóba kötve is hordták, ezt rögzíthették fésűvel is, vagy copfba kötötték. A rövidre nyírt haj a 19. század elejétől jött divatba. Ezt a hajviseletet és a két ágba font üstököt is zsírral, vajjal kenték.21 A legények ingükhöz gatyát, posztónadrágot viseltek, amelyhez lajbit, mellényt vettek fel (veres színben a 19. század közepén is kedvelt volt), amelyet ólom vagy ezüst gombokkal és zsinórozással díszítettek. Lajbi is említésre kerül egy hasonlat erejéig az Az a pogány Filcsik című novellában: „ehhez a bundához képest még a muszka császáré is csak vattás lajbi”. A szűrt (csuhát) fehér posztóból készítették a megye falvaiban, mezővárosaiban élő szűrszabók.22 A szűr is előfordul több helyen, például a Szegény Gélyi János lovai című novellában a tulipántos szűr Csipke Sándoron. A 18. század első felétől viselték a megye jobbágyai és zsellérei a juhbőrből készített bundát.23 Használata Az a pogány Filcsik és a Két major regénye című elbeszélé17 ZÓLYOMI 2000: 102. (Zólyomi József Prónay Gábor (1855), valamint Papp Gyula (1865) tanulmányát említi) 18 ZÓLYOMI 2000: 103-104. 19 ZÓLYOMI 2000: 107. 20 ZÓLYOMI 2000: 107. 21 ZÓLYOMI 2000: 108-109. 22 ZÓLYOMI 2000: 110. 23 ZÓLYOMI 2000: 111. 309
