Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Steib Janka: A népi öltözet elemei Mikszáth Kálmán „jó palócainál”
A kutatók által meghatározott falvak Palócföldön, a történeti Nógrád vármegye területén, az Ipoly mentének nevezett néprajzi tájegységen helyezkednek el. A népi öltözeteket vizsgálva tehát az Ipoly-menti öltözetek elemeit kell keresnünk. A19-20. század fordulóján már biztosan elhatárolhatók voltak Nógrádban viseletcsoportok öltözködési sajátosságok alapján.11 Nagyobb tájak öltözetbeli hasonlóságának okát a 18. század elején újjászervezett, a falvak életét befolyásoló egyházi szervezetben kell keresni, ugyanis Nógrádban több egyházmegye találkozott. Az egyházi eseményeken való közös megjelenésekben kereshető tehát az öltözködés egységesülése.12 Szintén templomaik köré csoportosultak a 18. században Nógrád megyébe települt szlovákok, akiknek viseletcsoportjai leginkább fejvisele- tükkel különböztek a magyarokétól.13 Zólyomi József a Nógrád megyében megtalálható viseleteket tanulmányozta levéltári iratok és saját gyűjtőútjai alapján. Három csoportra osztotta az itt élő szlovákok viseletét: szügyi, bánki és sámsonházai csoportra.14 A szügyi csoportba tartozik más települések mellett Balassagyarmat és Zsély is, amely a Mikszáth Kálmán szülőföldjének tekinthető területen található. Érdemes tehát a novellák viseleti elemeinek tanulmányozásánál figyelembe venni a szlovák népviselet jellemzőit is. A terület meghatározása után ki kell jelölnünk Mikszáth Kálmán életében azt az időszakot, amelyhez viszonyítva a novellák ideje, ezáltal az azokban fellelhető öltözetdarabok megjelenése, azok elnevezéseinek használata tehető. Belitzky János Mikszáth Kálmán életútjában egy balassagyarmati és egy, a Balassagyarmattól eltávolodott időszakot határol el. Az általa meghatározott balassagyarmati időszak - amely 1847-től 1873. november elejéig tartott - alapján ezt vehetjük az író életében a novellákat ihlető időszaknak.15 Ezáltal az abban az időszakban meglévő népi öltözetdarabok az elbeszélésekben megjelenő népviseletekkel összehasonlítva vizsgálha- tóvá válnak. Ebből az időszakból származó forrásaink a korábban megjelenő tanulmányok, a századforduló időszakában megjelenő leírások lehetnek, valamint az ezeket és a levéltári forrásokat feldolgozó összefoglaló munkák. A következőkben A jó palócok novelláin végighaladva az elbeszélésekben megtalálható népviseleti elemeket vesszük át. Sokféleképpen, sok helyen jelennek meg A jó palócok novelláiban a különböző ruhadarabok, illetve rájuk utaló kifejezések. Nincsenek egészében leírva öltözetek, inkább viseleti darabok vannak részletezve, valamint felsorolás szintjén találkozhatunk a novellákban ruhadarabokkal. Ennek következtében nem azt tudjuk megvizsgálni, hogy az Ipoly-menü öltözeteket hogyan mutatja be az író, hogyan is nézhettek ki abban az időben, csupán elemeket tudunk felfedezni a történetekben. A 20. század elején megjelent Borovszky szerkesztette Nógrád vármegye monográfiájában dr. Farkas Pál így fogalmaz: „..Maidban a nógrádi népviseletre nézve még mindig jellemző: a csizma, az okvetetlenül piros vagy pirossal szegett bokorugró szoknya, a pruszlik, az ingváll a vrekocs, a fékétö (főkötő), a ködmön, a szűr s általában minden olyan ruhadarab, melyről mint régiről emlékezik meg a magyar népviselet története. ”16 11 FLÓRIÁN 2000: 135. 12 FLÓRIÁN 2000: 137-138. 13 FLÓRIÁN 2000: 139. 14 ZÓLYOMI 1988: 28. 15 BELITZKY 2000: 12. 16 FARKAS é. n. (1911.): 144. 308
