Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Művészettörténet - Prakfalvi Endre: Bagatell. A Magyar Állami Szénbányák pavilonjától a mezőgazdasági kiállításig. 1947–1954

MÁSZ-pavilon, 1947.

dernista szellemű iparművészet számontartott alakja, majd pár év múlva a szocreál nem jelentéktelen apologétája - összességében már elégedetlen volt a látottakkal. A Magyar Állami Szénbányák (MÁSZ) kiemelt jelentőségéhez képest kulisszaszerű pavilont kapott Bardon Alfréd munkája révén. Az épület homlokzatát Vén Emil bányászokat ábrázoló, „silhouett-ben kivágott freskója” díszítette. Az „átjáró” reklám kapu fölött az „alumínium lemezből kivágott dekoratív surrealista (sic!) figurákat Vilt Tibor tervezte.”9 Egy évvel később a Centenáris vásáron a MÁSZ újfent figyelemreméltó pavilonnal jelentkezett. Az alapterveket az Új Építészet Körének tagjai: Gádoros Lajos, Preisich Gábor és Gábor László írták alá, 1948 márciusában. A kivitelezett opus „bányajáratok tartószerkezetéből formált cölöp-szerkezet” Gádoros Lajos és Körner József nevén került publikálásra, közreműködő művészek voltak: Somogyi László, Szabó Iván, Tar István, Káldor László és Gábor Pál. Kovács Zsuzsa ugyan kiemelkedő munkának minősítette, de a formát túl könnyednek találta ahhoz, hogy a szénbányászat ipari jellegét kifejezze, sőt „távolkeleti” reminiszcenciák is felsejlettek a számára.10 A beszélő építészetet (architecture parlante) hiányolhatta. Viszont már politikai baklövésnek számított Kovács szemében a „közpénzek felelőtlen használatát” mutató OTI pavilon. Ugyanis a „múlt hibái miatt amúgy is könnyen sebezhető” Országos Társadalombiztosító Intézet intézményét pavilonja a gúny tárgyává tette, mert „fogpiszkáló játékot csinált [belőle] egy szürrealista titán”.11 A

9 KOVÁCS Zsuzsa: Vásártervezés a Budapesti Őszi Vásáron. Ú É 1947/10. pp. 236-238.

10 KOVÁCS Zsuzsa: A centenáris B. N. V. kritikája. ÚÉ 1948/7. pp. 243-250. A tervet közöltük: Építészet és tervezés Magyarországon 1954-1956. Szerk.: Prakfalvi Endre. Bp. 1992. p. 71. [Építészet, 1945-1956.]

11 Előző jegyzetben id. h. p. 247.

300