Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Művészettörténet - Prakfalvi Endre: Bagatell. A Magyar Állami Szénbányák pavilonjától a mezőgazdasági kiállításig. 1947–1954
MÁSZ-pavibn, 1948. szürrealista titánok ketten voltak: Kotányi Attila és Kunszt György. Mérföldkőnek mondható munkájukat Mújdricza Péter rekonstrukciójából ismerjük (egyelőre). A farácsszerkezetű bejárati torony, a „lebegő” - kupola és a „labirintus” - kiállítási tér hármasából szervezett építmény az Európai Iskola építészeti megnyilvánulásaként értelmeződött.12 A pavilon helyét ismerjük, egy tompa háromszög-alakú „sziget”-en állt a Városligeti körút és a Paál László út metsződésében. A vásár helyszínrajzát Kanics Miklós április 13-án „rögzítette”, s a területet meg is jelölte pavilon állítás céljára, de érdemleges információval az alakzat nem rendelkezik.13 A „fordulat évei” (1947-1949) során a vásár-ideológia is az „egészséges balratolódás” (Rákosi Mátyás, 1948) irányába haladt. Az átalakulás folyamatában: „újrendszerű termelésünkben megszűnt az egyéni érdekek viaskodása, a szertelen üzleties propaganda értelme; a tőkés termelés vad szabadversenye helyett termelési eredményeink bemutatása, a diadalmas munka társadalomfenntartó és emberalakító 12 MÚJDRICZA Péter: „Minden ház fölött van egy ég...” Pavilon MM. pp. 139-141. 13 Budapest Főváros Levéltára, XV. 17. d. 329. Építési ügyosztályok tervtára, 29732/1. (3027.d.) M= 1:1440. A MÁSZ pavilon a Paál László úton volt, melyhez a „3 éves terv kapu”-n át lehetett bejutni. Budapest Székesfőváros pavilonjának együttesére lásd: Prakfalvi Endre: Vákár Tibor és a kiállítási építészet. Az elpattant láncszem... Emlékkönyv a száz éve született Vákár Tibor tiszteletére. Szerk.: Hadik András - ifj. Vákár Tibor. Bp. 2008. pp. 37-40. 301