Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Kovács Annta: Globus
Különös játéka, sőt még inkább ajándéka a sorsnak, hogy öregkorában pedig a fiatal barátok ösztönözték, segítették, biztatták arra, hogy újra alkosson. Érdeklődő, segítőkész, s nem utolsósorban tehetséges fiatalok, akik felnőtt korukban aztán művészként őrizték emlékét. Szepesi József költő, Szabó Tamás szobrász, Botos Zoltán festő lett. Megrendítő még belegondolni is: negyven súlyos évnek kellett eltelnie, hogy újra ceruzát, ecsetet vegyen a kezébe, és 1968 nyarán elkészítse első kis színes képét. Hatvanhárom éves volt ekkor. Érthető, hogy lázas izgalommal és sietséggel hozta létre műveit, ...írok, festek, rajzolok látástól vakulásig... Viaskodok egymagámban: önmagámmal! Ecsettel, irónnal kezemben; a hatalmas világgal szemben! Hatvannégy évet élt le a Pécskő dombon. 1974-ben, a telep felszámolásakor az akkor már ismert művész végső kívánságát fogalmazta meg:. ..akaratom az, hogy a Pécskő utca keletre húzódó vonulatában, erdők közelében, valamelyik lankás domb tövében, vagy a tetején, ahol én előre kinézem a nekem megtetsző helyet: építsenek nekem olyan belső térfogatú házacskát, mint amelyben a cigányok görbehátú dombján, a putrik egyikében megvénültem... Ha ez a nyilatkozatom megértésre nem talál akkor én félrelökött rögben porszem se vagyok. 1977. március 18-án hunyt el Salgótarjánban. Balázs János élete utolsó hét évében festmények sokaságát alkotta meg, kéziratiapok ezrein írta magyar nyelven vallomásait, verseit. 1971-ben fedezték fel mint festőt. Képei viharos gyorsasággal keltek útra, s kerültek múzeumok, galériák, magánygyűjtők tulajdonába. Képei tették híressé, de joggal érezte úgy, hogy festészetének jelentőségével egyenértékű lírája, ezért azt akarta, hogy írásait is ismerjék meg. Képei árából 1973-ban saját kiadásában meg is jelentetett egy karcsú kis válogatást, mindössze 73 verset, ötven példányban. A kötetet halála évében még egy válogatás követte, de írói, szellemi hagyatékának rendszeres és átfogó feldolgozása csak jóval később, a XX. század legvégén indult meg a salgótarjáni múzeum műhelyében. Ennek eredményeként készült el egy nagyobb válogatás, amelynek közzétételét a Palócföld Könyvek Új folyamában 2002-ben a főszerkesztő Praznovszky Mihály vállalta fel, Balázs János Versek vallomások címmel. A szöveg újabb, lényegében változatlan kiadására 2008-ban került sor. A Versek vallomások látomásokkal bővültek, azaz Balázs János képi világának felidézésével együtt jelentek meg. A válogatás meggyőzően mutatja, hogy Balázs János írói hagyatéka nemcsak terjedelmében, de irodalmi értékében is méltán állítható képző- művészeti öröksége mellé. Hagyatékának feltárása, elemzése és bemutatása kötelességünk. Jelen írásunk egy átfogó tanulmány részlete, amelyben Balázs János költői világát elemezzük: vizsgáljuk azokat a motívumokat, szimbólumokat, amelyekből művészi univerzumát megteremtette. Balázs János saját kötetének a Füstölgések címet adta. A füstölgés, maga a füst összetett tartalmú ősi jelkép. A füstölés jeladás. Itt vagyok, élek, itt vannak verseim, gondolataim, álmaim. A tűz fölfelé szálló füstje összeköttetést teremt föld és ég között. A tűz emberré válásunk segítőjeként maga az élet, s az emberi léleknek, égi származásának megnyilatkozása. S nem utolsó sorban a vándorló cigányság a tüzet ülte körül, élt, melegedett, s szállongó füstjében sorsán merengett. 278
