Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Andor Csaba: A 2000 óta megjelent Tragédia-fordítások
azonban tennem: az első négy kiadás Mohácsi Jenő kizárólagos munkája volt, és az ötödik kiadásban jelent meg először a fordítást átdolgozó Engl Géza neve, majd a későbbiekben ezt az ötödik kiadást tekintették első kiadásnak, így a 2002. évi 10. kiadás bizonyos értelemben már a 14. kiadás volt. 2013-ban megjelent egy olyan német nyelvű fordítás is, amelynek korrekt bibliográfiai leírása, a benne közölt adatok furcsaságai miatt, meghaladta a képességeimet. A szerző és a mű címe még világos: Imre Madách, Die Tragödie des Menschen, Dramatische Dichtung. Itt azonban véget is érnek a könnyen értelmezhető információk. A következő szövegrész már talányos: Berliner Ausgabe (vagyis berlini kiadás). Fogalmam sincs, hogy ez mit jelent. Mert amit a fél oldalnyi információ végén olvashatunk, az a következő: „Verlag, Druck und Bindung: CreateSpace Independent Publishing Platform, North Charleston, USA, 2013”. Vagyis a kiadó, a nyomda és a kötészet ugyanott volt, Amerikában. De akkor miért berlini a kiadás? Folytassuk felülről lefelé a 2. oldal átnézését: „Vollständinger, durchgesehener Neusatz bearbeitet und eingerichtet von Michael Holzinger”. Aztán pár sorral lejjebb megtudjuk, hogy mit is dolgozott át Holzinger, akinek a neve a borítón is szerepel. „Textgrundlage ist die Ausgabe: Madách, Imre: Die Tragödie des Menschen. Aus dem Ungarischen übersetzt von Julius von Lechner von der Lech, Leipzig: Verlag Philipp Reclam jun., 1888.” Vagyis egy ősrégi fordítást (Lechner Gyuláét) adták közre, átdolgozva. (Elhagyva az eredetiből Jókai Mór előszavát.) Nem végeztem el a két kötetnek, az 1888-asnak és a 2013-asnak a teljes egybevetését (ennyit az egész könyv nem érdemel meg), de azért néhány helyen belelapoztam. Ám bárhol is néztem bele a szövegbe, teljes volt az egyezés; az egyetlen szembetűnő különbség, hogy az 1888-as kiadás még gót betűs volt, a mostani viszont nem az. Még egy apróság: az utolsó oldalon lévő kolofonban ez áll: „Printed in Germany by Amazon Distribution GmbH, Leipzig”. Ez fölöttébb érdekes, tekintettel arra, hogy a 2. oldalon még arról volt szó, hogy a nyomás Amerikában történt. A könyvészeti adatokkal kapcsolatos káosz zavarba ejtő; erre mondják azt, hogy kevesebb több lett volna. Jogos a kérdés: vajon miért az 1888-as (később számos kiadást megért) fordítást adták ki újra? Nyilván azért, mert pl. a Mohácsi Jenő-féle fordítás esetében 2013-ban még tisztázni kellett volna a szerzői jogi kérdéseket, míg ebben az esetben erre nem volt szükség, ráadásul egy ma is működő kiadóval (Philipp Reclam) egyszerűbb volt a megegyezés, mint egy rég megszűnt kiadó esetleges jogutódja után kutatni. Szomorú, de néha ilyen prózai okokon is múlhat, hogy mi jelenik meg, és mi nem. Végül volt egy olyan német fordítás is, amely egy színpadi előadás szövegkönyvének készült, és ennek megfelelően a teljes műnek csak egy részét tartalmazta. [Imre Madách, Die Tragödie des Menschen, Textbuch von Kriszt(in)a Horváth, Bp„ Madách Irodalmi Társaság, 2006.] Enyedi Sándor színháztörténésznek köszönhetően ebben az esetben egyedülálló lehetőség kínálkozott. Ő ugyanis idejében, még 2005 tavaszán megtudta, hogy Tragédia-előadás készül Münchenben, az előadások időpontjai: 2005. június 29., 30. és július 1. Miután sikerült felvennem a kapcsolatot a soproni születési Horváth Krisztinával, a szövegkönyv készítőjével és az előadás rendezőjével, kiderült, hogy az ottani egyetem végzős diákja (arra viszont már nem emlékszem pontosan, hogy rendező vagy dramaturg szakon), és a szereplők is színinövendékek lesznek. Az előadás dokumentálását javasoltam neki. Ez az én felfogásomban gyakorlatilag azt jelentette, hogy el kell végezni az előadás digitális rögzítését (DVD-film), és meg kell jelentetni a szövegkönyvet. Az előbbit értelemszerűen ő oldotta meg, így az utókor bármikor megtekintheti a 2005-ös müncheni előadást. Az utóbbira a Madách Irodalmi Társaság vállalkozott; a 260
