Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Andor Csaba: A 2000 óta megjelent Tragédia-fordítások

igazgatója vitte magával Amerikába, a másik az 1960-as években a fordító Izraelben élő nővérénél volt, akivel Radó levelezett. 1994-ben ezek az információk feltehetően már régóta időszerűtíenné váltak, de azért nem feledkeztem meg a rám bízott feladatról. Évekkel később váratlanul Bódi Györgyné dr. kisegített. Elmondta, hogy pár nappal korábban az Új Életben megjelent egy gyászhír Bihari Józsefről, s abban az is szerepelt, hogy az egri főiskola egykori tanára többek között a Tragédia jiddis fordításának latin betűs transzliterációját is elvégezte. Másnap az Új Élet szerkesztőségében kopogtattam, így jutottam el dr. Bihari József lányához, dr. Hársas Oszkárnéhoz, aki rendkívül készséges volt. A latin betűs változatról (amely írógéppel készült) fénymásolatot készíthettem, aztán rögtön nekiláttam a szöveg számítógépen történő legépelésének. Már csak lektort kellett találnom. Mint kiderült, ez éppen a jiddis esetében nem is olyan könnyű, mivel a transzliteráció szabályait néhány évvel korábban rögzítették, s a jóval korábban készült munka számos esetben eltért a legújabb szabványtól. Végül Szabó Vera és Salamon Vera vállalkozott a lektori munkára, akik akkoriban Haifában, ill. New Yorkban tanították a jiddis nyelvet. (Dí tragedye fanem mentshn, a drame fun Imre Madatsh, Fun ungerish ibergezetst Yosef Holder, Bp., Madách Irodalmi Társaság, 2000.) A kötetbe, némi fejtörés után, Farkas András egyik illusztráció-sorozata is bekerült, amelyhez az alkotó fia, egyben a rajzok tulajdonosa, Farkas Gábor adta hozzájárulását, az előzéklapon pedig Réti Zoltán Madách-akvarellje látható. Számomra egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogy szabad-e egyáltalán képeket elhelyezni a kötetben, ám az előző évben Tel Avivban megjelent új héber fordítás meggyőzött arról, hogy ez ma már nem tabu. Abban ugyanis Zichy Mihály rajzai szerepeltek.

Éveken át régi kedves ismerősömet, Tempfli József megyéspüspököt próbáltam meggyőzni arról, milyen fontos lenne a latin fordítás elkészítése, bízva abban, hogy kapcsolatai révén majd csak talál egy elszánt szerzetest, aki vállalkozik a munkára. Aztán megtudtam Fehér György barátomtól, a Gondolat Könyvkiadó egykori igazgatójától, hogy a fia épp megnyert egy olyan versenyt, amelyen magyarról latinra kellett verset fordítani. Ezt jó előjelnek tartottam, és felvettem a kapcsolatot Fehér Bencével, aki neki is kezdett a nagy munkának. Mivel azonban számos teendője volt (egyetemen tanított, ő maga is szépirodalmi műveket írt, emellett folyamatosan ellátták őt fordítanivalókkal is), ezért eleinte nagyon lassan haladt: évente egy-egy színnel készült el csupán, amelyeket a Madách Szimpózium köteteiben évről évre közre is adtunk. Kb. másfél évvel a rendezvény előtt azonban jeleztem neki: 2006 nyarán Magyarországon lesz a Neolatin Világ- kongresszus, ha időben elkészül, akkor magával viheti a kötet példányait a nemzetközi tanácskozásra. Ez hatott, így aztán valóban időben megjelenhetett a könyv. (Emerici Madách, Tragoedia Hominis, in Latinum vertit Benedictus Fehér, Szeged-Bp., Madách Irodalmi Társaság, 2006.) Nem véletienül és nem csak a fordító más irányú elfoglaltságai miatt készült lassan a fordítás, Fehér Bence ugyanis rendkívül lelkiismeretesen és pontosan igyekezett átültetni a művet. Épp ezért szüksége volt külső szakértő bevonására is, hiszen az alkímia sajátos nyelvezete a latin nyelvet mégoly alaposan ismerőnek is fejtörést okoz. Kepler a VIII. szín elején pl. nedves tűzről, száraz vízről, veres oroszlányról és hasonlókról beszél, többek közt Hermes Trismagistusra és Albertus Magnusra hivatkozva. Nyilvánvaló volt tehát, hogy Madách kifejezései a latin nyelvű alkimista művekből vett kifejezések magyar fordításai, épp ezért hiba lett volna azokat egyszerűen szó szerint visszafordítani latinra. Az igazi megoldás (valójában a mű minden fordítójának így kellett volna eljárnia!) csakis az lehetett, hogy meg kellett keresni az alkimista irodalomban a megfelelő latin kifejezéseket, illetve találni kellett valakit, aki kimondottan az alkí258