Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Kemény Aranka: A hallható irodalom –Keletkezéstörténetek
gatótól, Horváth Mártontól kölcsönkapott súlyos szalagos magnóval, majd egy kisebb, köny- nyebben szállítható felvevővel örökítette meg szavaikat „A magnetofon nemcsak azért felbecsülhetetlen találmány, mert megőrzi az író hangját, hanem azért is, mert olyan vallomásokat kényszeríthet ki belőle, amelyeket sohasem írt volna le, felszínre hozhat és megőrizhet emlékeket, melyek egyébként a semmibe foszlottak volna - vélekedett Vezér.”5 Az első, már a leltárkönyvben is szereplő interjút 1965-ben készítette Lesznai Annával (1885-1966). A költő, író, grafikus és iparművész élénk emlékezettel és szinte az utolsó pillanatban vallott Ady- ról, Hatvány Lajosról, a Vasárnapi-körről és József AttüáróL6 A teljes felvétel ma is meghallgatható a múzeum Médiatárában.7 Vezér Erzsébet emellett közel százötven célinterjúval alapozta meg a múzeum Dokumentációs Csoportja vezetőjeként a hangtári gyűjteményt.8 Munkatársakat hívott maga mellé, így a közelmúltban elhunyt Tóbiás Áront (1927-2017) vagy Eörsi Istvánt (1931-2005), aki a Lukács Györggyel folytatott életútinterjúban lett a segítője. Kabdebó Lóránt, 1974-ben a gyűjtemény vezetője, a hangtári muzeológiáról szóló dolgozatában úgy fogalmazott: „Maga az osztály pár éve alakult, majd önállósodott Vezér Erzsébet, a neves Ady-kutató vezetésével és Tóbiás Áron, a hazai irodalmi hangarchiválás egyik úttörőjének közreműködésével”9 Tóbiás Áron így emlékezik a múzeumba kerülésére: „Ez 1964-ben volt, s Vezér Erzsébet már ekkor felvetette, jó lenne, ha a Hangtárba kerülhetnék hangmuzeológusnak. De hát ez nagyon nehezen ment, nem volt még nagy becsülete - valljuk meg őszintén - ennek az új műfajnak, még kevésbé 56-os múltamnak,” majd így folytatja: „... én elkezdtem 63 őszén az interjúkat a saját magnómmal, és mint egy őrült folytattam, s amikor 68-ban bekerültem a múzeumba, akkor ezeket mind ingyen és bérmentve négyórás fizetésemért behoztam...”10 így bővült Füst Milán, Kassák Lajos, Tersánszky Józsi Jenő felvételeivel a gyűjtemény. Lengyel Dénes (1910-1987) irodalomtörténész, 1969-ben a PIM főigazgatóhelyettese is említést tett a Hangtár létrejöttéről: „A költők, írók életére vonatkozó visszaemlékezéseket legújabb munkaközösségünk, a Dokumentációs Csoport gyűjti. Munkájuk eredményeképpen múzeumunk gazdag hangtárral rendelkezik, és számos kéziratos, gépelt emlékezés van birtokában.”11 E megőrzött felvételekből lássunk most néhányat. Babits Mihály hagyatékának és hangfelvételeinek hányattatásairól és megmentésükről Salamon István, rádiós, irodalomtörténész Keresztury Dezsővel készített feltáró interjújából értesülhetünk.12 Babits Mihállyal (1883-1941) több hangfelvétel készült, s hogy ezek egy része fennmaradt (összesen közel harminc perc terjedelemben) az felesége, Török Sophie gyűjtő- és megőrző szenvedélyének is köszönhető. Ezek 1936 és 1940 5 Ld. Uő., Emlékezések - Interjúk, PIM, Bp„ 1967, 1. 6 Ld. Uő., Beszélgetés Lesznai Annával, In Uő. Megőrzött öreg hangok, 161-177. 7 Jelzete OR0006/2, digitalizált változata: CD00007/2. 8 Vezér Erzsébet ezen máig alapvető beszélgetéseiből adott közre válogatást Emlékezések - Interjúk címmel, amely az Irodalmi Múzeum kiadványsorozatának első darabjaként jelent meg 1967-ben. 9 KABDEBÓ Lóránt, A hangtár szerepe az irodalmi muzeológiában, In Irodalom és múzeum - Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11.), Bp., 1974, 99. 10 BOTKA Ferenc, A megmentett hangszalagok? Beszélgetés Tóbiás Áronnal (2000. június 13.), In A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei, (A PIM Könyvei, 11.) PIM-KIK, Bp., 2000, 74-78. 11 LENGYEL Dénes, Az irodalom helyi hagyományai, In A PIM Évkönyve, 8. 1969, 16. 12 Ld. SALAMON István, Keresztury Dezső, (1987. április 29. ) In Az étheren át - írók a Magyar Rádió műhelyében, Bp., 2002. 116-123. 246