Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Kemény Aranka: A hallható irodalom –Keletkezéstörténetek

közt keletkezett versfelolvasások, rádióelőadások s az az interjú, melyet a rádió irodalmi szerkesztője, Cs. Szabó László készített a költővel San Remo-díja apropóján 1940 kora tavaszán. Három lakklemez és két röntgenlemez 1974-ben Basch Lóránt hagyatékából került a múzeumba, amelyek Babits, felesége, Török Sophie és kislányuk, Ildikó felvételeit tartalmazzák, és 1936-ban készülhettek. Sztanó Pál (1928-1997), aki 1970-től az MTA Zenetudományi Intézetének hangdokumentációs csoportvezetője volt, és zenei felvételek restaurálásával, archiválásával is foglalkozott, 1983-ban tette át a lemezek tartalmát hangkazettára, illetve orsós szalagra. A részben az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Rádióban is megtalálható felvételeket 1984-ben hanglemezen adta közre a Hungaroton Babits hangja címmel, a hátsó borítón Vas István esszéjével. Vas, aki

még látta-hallotta pódiumon a költőt, így emlékezett rá:....ahogy a dobogón felmagaslott - mert versmondás közben kiegyenesedett és alakját az átszellemültség szinte való- színűtlenül megnyújtotta és elvékonyította, és ahogy sötét lobogású szemét felénk szegezte, mintha dervis énekelte volna ránk varázsigéit. Csak most, amikor testi megjelenésétől függetlenítve hallgatom ezt a gépileg tartósított vershangot, veszem észre, hogy a hangosan kántáló vers-zene felszíne mögött milyen pontos és világos értelemmel rajzolódik ki a vers nyelvtana...”13 Vas, aki T. S. Eliot költészetét Babitséval érezte rokonnak, habitusukat a versmondás révén is megkülönböztette: „Egy nagy költő - a hanglejtésén is hallani” - állította Eliotról, „leplezetlenül, védtelenül, kiszolgáltatottan adja ki magát hallgatójának”14 - tartotta Babitsról. Somlyó Györgyöt Babits hangjának fizikai volta fogta meg: „rekedten éneklő, töredezett hangnak” hallotta a hanglemezről. Bár kortársai szerint kevés zenei érzéke volt, verseiben mégis egyedülálló módon tudta érvényesíteni a szavakban, sorokban rejlő ritmikai lehetőségeket, felolvasását hallgatva írói műhelyének válunk részeseivé. A PIM-ben őrzött felvételeket 1999-ben Bolla György hangmérnök restaurálta és digitalizálta,15 ezek után a Rádió Babits-anyagával egyesítve 2008 novemberében, Babits születésének 125. évfordulójára jelenhetett meg CD-formátumban az Esti kérdés - Babits Mihály olvassa fel műveit című lemez. A hangfelvételek mellé Ke- levéz Ágnes irodalomtörténész, jeles Babits-kutató, a Médiatár munkatársa írt tartalmas bevezetőt, amelyben összefoglalóan ír a Babits-felvételek születési körülményeiről, Babits hangjáról, s e hang által kiváltott hatásról.16

Babitséval ellentétben József Attila hangja nem maradt fenn, de Bartók János (1912-1991) nyelvész, zenetudós, aki a negyvenes években elsőként szervezett József Attila-estet, közelítéséből pontos képet formálhatunk arról, hogyan adott elő a költő barátai körében: „Nyilvános helyen voltunk, zaj vett körül bennünket - József Attila lassan és halkan, felénk hajolva és szemeink közé nézve mondta el nekünk új verseit. Tulaj13 VAS István, Babits hangja, borítószöveg, LP, Magyar Rádió-HLV Hungaroton, 1984.

14 Ld. uo.

15 A Basch-hagyatékban fennmaradt Babits-felvételek különböző hanghordozókra átmentve megtalálhatók a PIM Médiatárában (röntgen és lakklemezen, hanglemezen, hangszalagon, hangkazettán és CD-lemezen): L197-201, OR0116, K00423, CD00001.

16 „Aki hallotta, új dolgokat tudott meg Babits Mihály költészetéről" - Babits Mihály felolvasásai, In Esti kérdés - Babits Mihály olvassa fel műveit. (CD füzettel) Az MR és a Petőfi Irodalmi Múzeum archív hanggyűjteményébőL Szerk., bevezető KELEVÉZ Ágnes, Magyar Rádió - Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2008.

247