Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Fűzfa Balázs: Grammatikai metaforák Arany János néhány balladájában

eszközünk a modern ember létezésének bonyolult, árnyalt viszonyrendszerének leképezésére, mint a nyelv.

3. Fenti paradoxon megoldására (vagy inkább megértésére?) lehetőségként kínálkozik a (költői) nyelv megújítása, újraalkotása11:

a) a jelentések generálódásának szintje valamely konstruált szövegben a szin- tagmatikus és a szintaktikai szintről a morfématikus és fonémikus szintre tevődik át;12

b) fokozottan felhasználandók a jelentésteremtésre az eddig alulreprezentált költői eszközök (főképpen a hangtest nélküli jelentéshordozók, kiemelten: az írásjelek és egyéb nyomdatechnikai jelzések, mint például a kurziválás, egyedi tördelés stb.);

c) a grammatikai metafora a megszokottságból kilépő nyelv omnipotens költői eszköze lehet;

d) (mert) ez az egyik olyan jelrendszer(elem), mely mint lehetősége a költői nyelvnek, a struktúra megváltoztatása mellett és ezzel együtt képes teljesíteni a nyelv heterogeneitásának és homogeneitásának való megfelelés elvét;

e) (mert) miközben látszólag hibát vét (illetve ő maga a „hiba”) - az addigi szabályok mércéjével mérve -, valójában a poétikai innováció jelentékeny eszköze lesz/lehet;

f) (mert) olyan új jelentéseket generál, amelyek nélküle nem jöhetnének létre az adott szemantikai egységben;

g) (továbbá) ezek az új jelentések csak általa teremtődhetnek meg, azaz csak önmaguk által definiálhatók;

h) (azaz) nem írhatók le más grammatikai-retorikai jelsorral, nincs homon- imikus és szinonimikus megfelelésük;

i) (mert) lényegüket éppen a kontextushoz való viszonyuk egyedisége adja.

II. Az Arany-költészet és a modernség - a poétikai innováció szemszögéből

„Arany János határozottan kedvelte a verseihez írt lapalji jegyzeteket; az eligazítókat éppúgy, mint a magyarázókat. [...] Hallatlanul finom érzékkel élt továbbá a versekben (azóta is) szokatlan kiemelés (kurziválás) módszerével: hangsúlyozott, nyomatékosított, megvillanó figyelmet kért”13 - írja Panek Zoltán. E szépírói metafora - „megvillanó figyelem” - pontosan kifejezi Arany és a poétikai innováció viszonyát. Költőnk egyrészt új módon tanít meg bennünket olvasni (hangsúlyos lesz nála a szöveg visszafelé történő állandó újraértelmezése, párhuzamosan az előrehaladó olvasási folyamattal). Másrészt fi11 A modernség előtt a költői nyelv alapvetően tartalmakat rekonstruált, mostantól konstruálnia kell.

12 Lásd például: HERMANN Zoltán, Az olvasás perceptív alakzatai. Arany János: Tengeri-hántás = H. Z., Szövegterek. Az anagrammák elméletéhez, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2002, 105- 115.

13 PANEK Zoltán, Sorsvonal és sóvárgás = P. Z., Kihagyott szívdobbanás, Bukarest, Kriterion, 1985, 63-82, idézet: 75.

160