Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Fűzfa Balázs: Grammatikai metaforák Arany János néhány balladájában

I. A grammatikai metafora (lehetséges) szerepe egy új poétika jelentésalkotásában, különös tekintettel a hangtest nélküli jelentéshordozókra

Amilyen gazdag szakirodalommal rendelkezik a metafora fogalma általában5, éppen olyan kevés utalást találunk ezekben a grammatikai metafora mibenlétére vonatkozóan.6 Szinte csak Fónagy Iván monográfiája szentel nagyobb figyelmet a fogalom értelmezésének7, de valóságos áttekintő rendszert ő sem ad, inkább tipikus példákat mutat be8, mások pedig általában őt idézik9.

Nézetünk szerint „grammatikai metaforá”-n elsősorban és konszenzuálisan valamely poétikai jegyekkel jellemezhető szöveg fonémikus-morfématikus elemeinek (jelek, ragok,

5 Lásd például csak az utóbbi másfél évtizedben magyarul: A metafora grammatikája és stilisztikája, szerk. KEMÉNY Gábor, Bp., Tinta, 2001; BEZECZKY Gábor, Metafora, narráció, szociol- ingvisztika, Bp., Akadémiai, 2002 (Modern filológiai füzetek); TOLCSVAI NAGY Gábor, A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben (Történeti-tipológiai vázlat) = Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003, 26-61; KÖVECSES Zoltán, A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe, Bp., Typotex, 2005; MÁTHÉ Dénes, A költői kép szemiotikái és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 2005 (Erdélyi Tudományos Füzetek); RICOEUR, Paul, Az élő metafora, Bp., Osiris, 2006; HORVÁTH Kornélia, A versről, Bp., Kijárat, 2006, különösen a Nyelv, költészet, metafora c. fejezet: 78-180. - S még egy szemléletes példa: „Warren Shibles metafora-bibliográfiája láttán Wayne C. Booth arra a következtetésre jutott, hogy egyedül 1977-ben valószínűleg többen írtak a metaforáról, mint 1940 előtt összesen. Hozzátette ehhez: ha a tendencia változatlan ütemben folytatódik száz éven át, 2039-ben az a képtelen helyzet állhat elő, hogy akkor többen fogják tanulmányozni a metaforát, mint ahány ember él majd a Földön” - idézi a gondolatot BEZECZKY Gábor, I. m., 174-175).

6 A Google keresőmotorja 704 találatot adott a fogalom idézőjellel szűkített keresésére 2017. november 15-én. Ezek a találatok azonban nagyrészt egymás átvételei és ismétlései. - A Subnet adatbázis megemlékezik a fogalomról - bár gyanús, hogy a definíció töredékben maradt. Kezdete azonban helyesen s középiskolások számára elégségesen hangzik: „A grammatikai metafora egy nyelvtani sajátosság, egyedi nyelvi megoldás költői eszközként való alkalmazása. A költői szabadság engedélyezi a szokatlan nyelvhasználatot grammatikai tekintetben is.”

= http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/magyar-nyelv/magyar-nyelv/2/fogalom- gyűjtemény/grammatikai-metafora [2017. 11.24.] - Tegyük hozzá, hogy a grammatikai metafora nem egyenlő, de lehet azonos a licenciával.

' FÓNAGY Iván, A költői nyelvről, h. n. [Budapest], Corvina, é. n. [1999], 430-435.

8 Érdemes föllapozni továbbá e magyarul néhány éve megjelent kötetet is: MUKAROVSKY, Jan, Szemiológia és esztétika, ford. BEKE Márton és BENYOVSZKY Krisztián, Pozsony., Kalligram, 2007, lásd különösen^ költői nyelvről című fejezetet (1940): 115-184.

9 Lásd például az alábbi, főképpen Szabó Zoltán stilisztikája nyomdokain haladó, Fónagy Ivánnal némileg vitázó véleményt: MÁTHÉ Dénes, A költői kép szemiotikái és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 2005 (Erdélyi Tudományos Füzetek) = http://mek.oszk.hu/03100/03160/03160.htm (2017. 11. 15.)

158