Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)

Az egyesület helyi tagjai 1924 során elkészítették a környék mintegy 180 km hosszú­ságú útjelzéshálózatát, valamint a környék turistatérképét.29 1924. február 15-i hatállyal helyi határkorrekcióra is sor került, Somoskő és Somoskőújfalu, illetve a Karancs- Medves vidék egy darabja, mintegy 15 km2 visszakerült Magyarországhoz, így az MKE az év során az előző évhez képest megnagyobbodott területet vonhatott be a helyi turisz­tikába.30 Az egyesület legalapvetőbb tevékenysége turistautak létesítése és karbantartása mel­lett a társas kirándulások, túrák szervezése volt. A túraidény jellemzően áprilisban vagy májusban indult, és szeptemberig vagy októberig tartott. Téli kirándulásokat ritkábban rendeztek, azok jellemzően sítúrák voltak megfelelő hótakaró esetén. A leggyakoribb helyszín a város környéki Karancs-Medves tájegységhez tartozó túracélok felkeresése volt. Az egynapos túrákat vasárnap rendezték meg, a távolabbi, kétnapos túrákra általá­ban szombat délután indultak. Az évek során egy évben egyszer „kötelező” program­pont volt egyrészt a Salgó vára - Somoskő túraútvonal, másrészt a Karancs hegy megmá­szása. A túracélok megközelítése vonattal történt Somoskőújfaluig, onnan gyalogosan tovább. A salgói túra esetén visszatérő program volt a Somoskőújfalui vasútállomástól történő gyaloglás Somoskőig, ott a vár és a bazaltömlés megtekintése, majd át a Salgó vá­rig, ahol ebédre mindenki elfogyasztotta a magával hozott harapnivalót. A túra levezeté­seként a salgói kaszinóban kuglizásra is sor kerülhetett.31 (A csehszlovák határőrző szer­vek ekkoriban szemet hunytak a turisták érkezésekor, a somoskői várat és a bazaltöm- lést külön engedély nélkül meg lehetett tekinteni.32) Visszatérő program volt a Szilváskő, a Bárna környéki hegyek, mindenekelőtt a Nagykő felkeresése, illetve a rövidebb Pécskő-hegyi kirándulás. A Szilváskő megközelí­tése általában a Zagyvarakodóról induló bányavasúttal történt Vízválasztóig, onnan pe­dig gyalogosan a hegyre.33 Az alternatív útvonal a Salgóbányára közlekedő fogaskerekű vasúttal vezetett Salgóig, onnan gyalogosan.34 A Bárna környéki hegyek megközelítését is a bányavasút könnyítette meg a Vízválasztóig, onnan indult a tulajdonképpeni túra.35 Az 1920-as évektől visszatérő egész napos túra célpont volt Mátraverebély-Szentkút, valamint a hollókői vár. Előbbi megközelítése MÁV vonalon történt Mátraverebélyig, on­nan gyalog,36 utóbbié szintén vasúton Mátraszőlősig, majd Zsunypusztán keresztül tú­ráztak Hollókőig.37 A 1920-as években a cserháti területek közül autóbuszos túracél volt még a bujáki vár, illetve az ottani Sasbérc felkeresése, valamint Szanda vára.38 29 GUBOLA István: A turizmus története. In: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Szerk: Kiss Gábor. Bükki Nemzet Park Igazgatóság, Eger, 2007. 297. 30 BACSA Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921-1924. http://www.nogradhistoria.eu/data/files/186643948.pdf 31 A Munka. 1925. április 25. 32 Förster, Somoskő c. fejezet, 101. 33 A Munka. 1925. július 4. 34 A Munka.1927. június 18. 35 A Munka. 1926. május 15. 36 A Munka. 1925. július 18. 37 A Munka. 1925. augusztus 15. 38 Turistaság és Alpinizmus. XVIII. évf. 1928. július, 163. 131

Next

/
Thumbnails
Contents