Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)

Az egyesület helyi tagjai 1924 során elkészítették a környék mintegy 180 km hosszúságú útjelzéshálózatát, valamint a környék turistatérképét.29 1924. február 15-i hatállyal helyi határkorrekcióra is sor került, Somoskő és Somoskőújfalu, illetve a Karancs- Medves vidék egy darabja, mintegy 15 km2 visszakerült Magyarországhoz, így az MKE az év során az előző évhez képest megnagyobbodott területet vonhatott be a helyi turisztikába.30

Az egyesület legalapvetőbb tevékenysége turistautak létesítése és karbantartása mellett a társas kirándulások, túrák szervezése volt. A túraidény jellemzően áprilisban vagy májusban indult, és szeptemberig vagy októberig tartott. Téli kirándulásokat ritkábban rendeztek, azok jellemzően sítúrák voltak megfelelő hótakaró esetén. A leggyakoribb helyszín a város környéki Karancs-Medves tájegységhez tartozó túracélok felkeresése volt. Az egynapos túrákat vasárnap rendezték meg, a távolabbi, kétnapos túrákra általában szombat délután indultak. Az évek során egy évben egyszer „kötelező” programpont volt egyrészt a Salgó vára - Somoskő túraútvonal, másrészt a Karancs hegy megmászása. A túracélok megközelítése vonattal történt Somoskőújfaluig, onnan gyalogosan tovább. A salgói túra esetén visszatérő program volt a Somoskőújfalui vasútállomástól történő gyaloglás Somoskőig, ott a vár és a bazaltömlés megtekintése, majd át a Salgó várig, ahol ebédre mindenki elfogyasztotta a magával hozott harapnivalót. A túra levezetéseként a salgói kaszinóban kuglizásra is sor kerülhetett.31 (A csehszlovák határőrző szervek ekkoriban szemet hunytak a turisták érkezésekor, a somoskői várat és a bazaltöm- lést külön engedély nélkül meg lehetett tekinteni.32)

Visszatérő program volt a Szilváskő, a Bárna környéki hegyek, mindenekelőtt a Nagykő felkeresése, illetve a rövidebb Pécskő-hegyi kirándulás. A Szilváskő megközelítése általában a Zagyvarakodóról induló bányavasúttal történt Vízválasztóig, onnan pedig gyalogosan a hegyre.33 Az alternatív útvonal a Salgóbányára közlekedő fogaskerekű vasúttal vezetett Salgóig, onnan gyalogosan.34 A Bárna környéki hegyek megközelítését is a bányavasút könnyítette meg a Vízválasztóig, onnan indult a tulajdonképpeni túra.35

Az 1920-as évektől visszatérő egész napos túra célpont volt Mátraverebély-Szentkút, valamint a hollókői vár. Előbbi megközelítése MÁV vonalon történt Mátraverebélyig, onnan gyalog,36 utóbbié szintén vasúton Mátraszőlősig, majd Zsunypusztán keresztül túráztak Hollókőig.37 A 1920-as években a cserháti területek közül autóbuszos túracél volt még a bujáki vár, illetve az ottani Sasbérc felkeresése, valamint Szanda vára.38

29 GUBOLA István: A turizmus története. In: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Szerk: Kiss Gábor. Bükki Nemzet Park Igazgatóság, Eger, 2007. 297.

30 BACSA Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921-1924. http://www.nogradhistoria.eu/data/files/186643948.pdf

31 A Munka. 1925. április 25.

32 Förster, Somoskő c. fejezet, 101.

33 A Munka. 1925. július 4.

34 A Munka.1927. június 18.

35 A Munka. 1926. május 15.

36 A Munka. 1925. július 18.

37 A Munka. 1925. augusztus 15.

38 Turistaság és Alpinizmus. XVIII. évf. 1928. július, 163.

131