Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Szomszéd András: A „kisterenyei” csata emlékezete
XL. KÖTET TÖRTÉNELEM A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2017 A „KISTERENYEI CSATA” EMLÉKEZETE SZOMSZÉD ANDRÁS Nyugalmazott főlevéltáros, Bátonyterenye Kisterenye település1 Kisterenye, község Nógrád megye délkeleti csücskében, a Zagyva,- Tarján - és Kazári- patakok találkozásánál települt, ott, ahol a Mátra és Cserhát-hegységek között egy több kijáratú, viszonylag széles völgyet alakított ki a természet. Története során volt „Kis,- Egyhá- zas-, Utas-, Vásáros Terenye”. Ez utóbbi a török előtt mezővárosi jogkörrel bírt. Ezek a középkorban létező elődtelepülések a 18. századtól egyre inkább Kisterenye névvel szerepelnek a forrásokban, és kialakult egy közel hétezer katasztrális hold határú község, melyet 1867 májusától átszel a Salgótarján-hatvani vasútvonal, Kisterenye állomástól Kál-Kápolnai elágazással. Itt ágazik el a 21-es és 23-as főútvonal is, mely dél irányába Hatvan, Budapest, északra Salgótarján felé tart, illetve 1907-ben gondolati szinten felmerült, hogy Szécsény felé is építsenek egy szárnyvonalat. A települést fekvése stratégiailag fontossá tette, kiváltképp háború esetén. Van vasút, van másodrendű kiépített útvonal, melyet a hadseregek háború esetén felvonulásaik során használhatnak. Gyakorlatban az I. világháborút követő utódállamok támadása idején mutatkozott meg a terület fontossága.2 A Felvidék3, és keletre Pétervására, Eger, Ózd, Miskolc felé teremt kapcsolatot. A község az ezer éves történelmi Magyarországon szinte az ország közepén volt, de egy vesztes háború után, a demarkációs vonal meghúzásakor „rezgett a léc”, hogy ma- rad-e Magyarországon, vagy a Monarchia széthullása után egy új impériumnak adják. Előzmények A Monarchia - miután elveszítette az I. világháborút - fegyverszünetet kért. Az itt élő nemzetiségek elszakadási törekvése felerősödött, s az antant által nyújtott támogatást igénybe véve az általuk előzetesen igényelt és nekik szánt területeket fegyveresen igyekeztek megszállni. (Vix-jegyzékek) 1918. október 28-án Túrócszentmártonban megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács, két nap múlva, október 30-án kinyilvánítják csatlakozási 1 A szakirodalom salgótarjáni csatáról beszél, de ezeknek a közel egy hónapig tartó ütközeteknek, egyik fontos, és fordulópontot jelentő ütközete Kisterenyén zajlott le 1919. május 19 - 20-án, amikor a cseh csapatok bekerítő támadást hajtottak végre Kisterenye térségében. Mint helybéli, ennek a „csatának” szeretnék emléket állítani. A Szerző. 2 SZOMSZÉD 2002. 7, 47. 3 1920. A Trianoni békeszerződés előtt a mai Szlovákia elnevezése Felvidék 117
