Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Szomszéd András: A „kisterenyei” csata emlékezete
szándékukat Csehországhoz. 1918. november 8-án az ideiglenes cseh kormány parancsára cseh katonai alakulatok Nagyszombatnál átlépték a határt, és behatoltak a történelmi Magyarország területére. Elkezdődött a Felvidék megszállása, melyet az antant parancsára ki kellett üríteni.4 Az akkori hadügyminiszter hírhedett mondása volt - utalva az ország haderő nélküli állapotára - „Nem akarok több katonát látni!”. A december 3- án átadott Vix-jegyzék szerint a demarkációs vonal: a Duna, az Ipoly, majd Rimaszombat, az Ung torkolata - Uzsok vonala. 1919. március 21-én a második Vix-jegyzéket tel- jesíthetetlennek ítélik magyar részről, és annak végrehajtását elutasítják, Károlyit lemondatják, s kikiáltották a „Tanácsköztársaságot”. Március 24-én az új hatalom felállítja a „Vörös Hadsereget”, melynek állományát toborzás útján kívánják feltölteni. Április 19-én Stromfeld Aurélt vezérkari főnökké nevezik ki. Május 2-án mozgósítják a munkásokat, s az újjászervezett „Vörös Hadsereg” négy hadtesttel igyekszik feltartóztatni a közben a Tiszáig előnyomuló románokat és északon a Miskolcot is elfoglaló cseh csapatokat. Ekkorra már a történelmi Nógrád megye északi részét megszállták a csehek, Szécsényt és Füleket is vissza kellett venni tőlük. Május 2-án a csehek megszállták Miskolcot, s súlyos veszély fenyegette Salgótarjánt is. Május 5. A salgótarjáni csoportnál a csehek lassú nyomása folytatódott. Ennek következtében az 1/53 zlj. a fővédelmi vonalba Somosújfalutól5 északra visszavonult.6 1919. május 7. Megtörténnek az ellenintézkedések. A 6. ho. 1. és 46. zászlóaljai kisebb, kisegítő egységekkel kiegészülve Kisterenyére érkeztek, majd innen gyalogmenetben és vonaton Salgótarján térségébe mentek tovább. A csapatok lőszerfelvétele ugyancsak Kisterenyén történt. Ugyanitt és Salgótarjánban élelmiszerraktárakat létesítettek.7 Május 8-án Kisterenyére beérkezett a 3/69. taracküteg és az 5/29. nehéz taracküteg. A vasútállomásról menetben tovább vonultak Salgótarján térségébe.8 Az újonnan ide helyezett csapatok május 10-én visszafoglalták a csehektől Szécsényt és a Karancs-hegyet.9 A 6. hadosztály egyes egységei május 12-én Füleket, majd két nappal később a várostól keletre lévő Feled községet foglalták vissza. Közben elterjed a hír, hogy az antant csapatok a szerbekkel együtt délen terveznek támadást, ezért a Gödöllőn székelő hadseregparancsnokság a támadást megelőzendő, Kecskemét térségébe nagyobb katonai egységek összevonását tervezve a 6. hadosztály egységeit kivonta a salgótarjáni frontról, átadva azt a 80. ddr. egységeinek.10 Miközben a magyar csapatok egy részének kivonása történt, a cseh csapatok egyik vezetője, Piccione tábornok parancsot adott alárendelt egységeinek, hogy május 17-re, illetve 19-re készítsék elő a támadást a Losoncot fenyegető magyar csapatok oldalába. A 6. cseh hadosztálynak: Járdányháza-Apátfalva-Borsodnádasd körzetében 6 zászlóaljat 4 Magyar Tört. Kronológia Bp. 1982. 838, 839, 852. 5 Valójában Somoskőújfalu 6 HIL. M. Tan. Közt. iratai: 5. cső. A Hadügyi népbiztosság hadműveleti osztályának jelentése de. 8 óra Lásd: LIPTAI 1959. 219. 7 HIL M. Tan. Közt iratok 84. Cs. Csoportparancsnokság Starján 125/57. 8 LIPTAI 1959. 214. 85.sz. d. 9 Uo. 10 Uo. 37. 118
