Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - G. Toronyi Judit: A „központiság” hatása a választói társadalomra (1886–1914)
/ 1. táblázat A Nógrádi vármegyei választókerületi központok választói jogosultságának megoszlása 1886. és 1914. év Kerület Év Választók létszáma (fő) Választójogi kategória Régi jog Földbirtok Házbirtok Jövedelem Értelmiség Fő % Fő % Fő % Fő % Fő % Balassagyarmat 1886 652 20 3,1 108 16,6 80 12,3 375 57,5 69 10,5 1914 1039 4 0,4 90 8,6 110 10.6 663 63,8 172 16,6 Losonc 1886 501 4 0,8 5 0,9 57 11,4 339 67,7 96 19,2 1914 103818 1,7 127 12,2 742 71,5 151 14,6 Fülek 1886 80 6 7,5 31 38,831 38,8 12 14,9 1914 20936 17,2 7 3,3 153 73,2 13 6,3 Szécsény 1886 148 12 8,1 39 26,4 1 6,8 77 52,0 19 12,8 1914 208 5 2,4 37 17,8 8 3,8 119 57,2 39 18,8 Szirák 1886 151 18 11,9 74 49,147 31,1 12 7,9 1914 103 3 2,9 23 22,3 7 6,8 48 46,6 22 21,4 Nógrád 1886 10087 879 9 4 4 1914 185167 90,310 5,4 8 4,3 Az adatokat elemezve az alábbi megállapításokat tehetjük. A régi jog a központokban igen érdekes képet mutat. 1886. évben 60 fő, tehát a Nóg- rád vármegyei választók régi jogon választóinak (504 fő) a 12%-a élt a központokban, a legtöbben Balassagyarmaton, Szirákon és Szécsényben. 1914-re a megyei szinten 24 főre apadt csoportnak már a fele él a balassagyarmati, sziráki és szécsényi kerületi központokban. A többi választókerületi központban ekkor már nem találunk ilyen jogcím szerinti választót. A földbirtokosi jogosultság 1886-ban 345, míg 1914-ben 371 főt számlált. Igen csekély mértékű emelkedést tapasztalhatunk. Azt mondhatjuk tehát, hogy a kerületek központjaiban nem jellemző a földingatlan után választójoggal rendelkezők jelenléte. A házbirtok kategóriája az, amit érdemes összevetni a kerületi számokkal. Ebben a megközelítésben megállapíthatjuk, hogy Balassagyarmaton és Losoncon él a két választókerület háztulajdonosainak szinte teljes létszáma. A balassagyarmati választói kerületben 1886-ban és 1914-ben egy híján az összes házbirtok jogcímen választó Balassagyarmaton él. Losoncon ez az arány kicsivel alatta marad a Balassagyarmatinak, de még itt is elmondható, hogy az 1886. évben a háztulajdon után választók 74%-a, 1914-ben pedig már a 96%-a (132 főből 127-en) losonci lakos. A füleki kerületben nem Füleken, hanem Salgótarjánban találjuk 1914-ben a házbirtokosok nagy részét. A füleki választókerület 112 fő házbirtok után választóból 110 Salgótarjánban él. A jövedelem jogcímen választók létszámáról az 1886-os adatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy Balassagyarmaton és Losoncon találunk jelentős számban. Nógrád és Szirák a két község, ahol továbbra is a földbirtok jog magas részesedését látjuk a jövedelemmel szemben. Füleken létszámában megközelíti egymást a földbirtok jog és a jövedelem. Szécsényben az önálló iparból és kereskedelemből élők jövedelme 111
