Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: Koháry István füleki kapitány és a „törökös” hírek (1667–1682) (Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)
például a boszniai szandzsákokban több van már 100 ezer embernél is, és hamarosan meg fognak indulni.106 A rabok hallották, illetve szemtanúi voltak annak, hogy az egri török csausz 1680. március 4-én kivonult Thököly küldöttsége elé Bélapátfalvára, tárgyalt velük, majd következő nap három zászlóalj kuruc be is vonult a városba. A helyi szerbek (rácok) azt beszélték, hogy nem lesz béke a kurucok és a törökök között, míg a török szultán és az erdélyi fejedelem erre engedélyt nem ad, de ettől függetlenül a törökök szíves vendéglátásban részesítették a felkelőket.107 A foglyok azonnal értesítették Koháry Istvánt arról, hogy Batta Benedek, az egri magyar foglyok rabelöljárója, a piacon szóba elegyedett egy magas rangú törökkel, aki elmondta neki, hogy a Drinápolytól Budáig terjedő vilájetek török haderejét szultáni parancsra Thököly Imre támogatására rendelték, és ennek megerősítésére már egy díszes kardot, buzogányt és zászlót el is küldtek a kuruc fővezérnek.108 A levelet a következő nap egy másik követte, mely szinte alátámasztotta azt, hogy a törökök valóban hadikészültségben vannak. Ugyanis a foglyok saját szemükkel látták, hogy a várba két, hat-hat ökör vontatta hatalmas létrát hoztak be. A 31 fokú eszközök olyan szélesek voltak, hogy két ember kellett a felállításukhoz. A foglyok viszont nem tudták megmondani, mire fogják a törökök használni, arra gondoltak, talán falmászásra. Emellett a helyőrség nagy része táborba indult, de bizonyos hírforrások szerint előbb valamelyik végvárat megpróbálja meghódítani, vagy Putnokot, vagy Ónodot, vagy Szendrőt.109 Másrészt alkalmi hírszerzők lehettek olyan koldulórabok is, akiket a sarcgyűjtésen felül üzenetküldésre is utasított mind a török, mind a magyar oldal (innen származik a postarab elnevezés). Ez utóbbiak a Hódoltság és a végvárvidék között utazgattak. A foglyok általában katonák voltak, hadi ismeretekkel rendelkeztek, információik pontosnak és katonailag értékelhetőnek bizonyultak.110 106 MNL-OL P 2257., 667. egység, 7. tétel, B„ föl. 108-109., (Koháry István (1649-1731) levelezése), magyar rabok levele Koháry Istvánnak (Eger, 1680. február 18.) 107 Uo. föl. 110-111., magyar rabok levele Koháry Istvánnak (Eger, 1680. március 5.): „...Quod oculis spectavimus, et intuitusque sumus...Quarta die Marty Csaus erant qui nodavit in Apát falva in Rebellibusque consilia tractans, huc Agria ingresque [kiolvashatatlan szó] est, quem Comitati Rebelles sub tribus vexillis in Civitatem /'«[kiolvashatatlanjgi/e sunt, ubi in latarum diem ducentes, cum Tureis communti sunto [kiolvashatatlan szó] spargiturpassimi inter Roscianos nihil aliud conclusisse Turearum pregntur, cum Rebellibusque nisi ut sine scitu Turcici Imperatoris et Principis Transsylvana pacem vienuti [kiolvashatatlan szó] quod in velle se servare Rebelles compromisere, et ob hinc Causam his Agria grati Turei, et bene tractati extitere... ” 108 MNL-OL C 1297. tekercs Nß 15941., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), magyar rabok levele Koháry Istvánnak (Eger, 1682. március 8.) 109 Uo. Na 15942., magyar rabok levele Koháry Istvánnak (Eger, 1682. március 9.): „...Ex certo homine intelleximus Tuream aliquo pro certo velle ire spargitur ad Castra Colimare sed profecto prius aliquo alio et ut spargitur aut sub Onodinum vel Putnokinum vel Szendroviam vecto excurrere et aliquod probare. Nona prasentis Marty oculis nostris spectavimus duas Schalas sex et sex bobus huc Agriam esse adductas quod unaquaque 31 gradu constat latitudineque sua duos homines potest excipere, nescimus procerto pro quo usu, an murorum conscensione... ” 110 KAMODY 1999. 70.; KELENIK 1999. 177. 23
