Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: Koháry István füleki kapitány és a „törökös” hírek (1667–1682) (Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)
Ha török portya veszélye fenyegetett, a környező magyar települések hírláncon keresztül értesítették egymást. Hogy hogyan működött ez, nagyon jól szemlélteti Vrancsics György gácsi gazdatiszt levele. Ötszáz török kijött a szécsényi várból és megtelepedett egy mezőn, majd három leshelyre vonult. A hírt egy fizetett kém által küldött falusi lakosok juttatták el Vrancsicsnak. A gazdatiszt már levélben értesítette Divényt, most Kohárynak is írt a portyaveszélyről, ám hozzá is tette, erre módot a következőkben nem fog találni, mivel a törökök most már minden úton található, gyanús parasztembert ösz- szefogdostak és magukkal vittek, így a hozzá indított hírmondók is a kezükbe kerültek. Egyrészt emiatt, másrészt a török lovasok gyorsasága miatt a továbbiakban mozsárlövésekkel fogja Vrancsics Koháryt értesíteni a törökök közeledtéről, ezért kérte, mondja meg az őröknek, fokozottabb figyelmet fordítsanak az ágyúdörejekre. Vrancsics emellett beszámolt Kohárynak, hogy a hírmondók azonnali jövetelének köszönhetően az említett szécsényi törökök a száznál több, várfalon kívül dolgozó jobbágyból csak húsznak tudtak ártani, mert amint ő a veszély hírét megkapta, azonnal kirohant a bástyára, és teljes erőből kiáltozva a várba való bemenekülésre szólította fel a munkálkodókat.111 Koháry István alkalmi hírszerzői lehettek hódoltsági lakosok is, akiknek számos alkalommal meg is parancsolta ezt a fajta szolgálatot.112 Szökő Mihály a Heves vármegyei Nagyútról írt Koháry parancsa szerint, hogy az elmúlt két-három napban egri török lovasok és több szekér janicsár haladt át a falun Hatvan irányába.113 Ám súlyos érdekellentétek merülhettek fel, mivel a török katonai erők is a jobbágyok hírközlésére számítottak és megfélemlítették őket. Koháry Istvánhoz egyszer levélben fordult Ludány, Halász114 és Presztin115 lakossága. A három falu számára ugyanis a főkapitány azt a feladatot rótta ki, hogy a szécsényi török helyőrség minden mozgásáról tájékoztassák. A jobbágyok most panaszkodtak Kohárynak, hogy a szécsényi aga is hasonló módon megparancsolta számukra, hogy a füleki történésekről számoljanak be neki. Kifejezték azt is a főkapitány előtt, hogy a három falu lakossága ennek a kettős, sőt egymásnak ellentmondó elvárásnak nem tud megfelelni, mivel az mindenképpen a pusztulásukra vezetne.116 111 MNL-OL C 1296. tekercs N2 15816., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Vrancsics György levele Koháry Istvánnak (Gács, 1677. július 30.) 112 MNL-OL C 1276. tekercs N2 12551., (SABB, Koháry-család levéltára. Pars V.), Bélteky Pál levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1675. november 19.). Az alkapitány megírta Kohárynak, hogy a verpeléti jobbágy valóban meghozta a híreket, ahogy megparancsolta neki. 113 MNL-OL P 2257., 667. egység, 7. tétel B., foL 213., (Koháry István (1649-1731) levelezése), Szökő Mihály levele Koháry Istvánnak (Nagyút, 1681. január 7.). A jelentés szövege: „...Nagyságod ez elmúlt napokban nékem írt levelét nagy böcsülettel vettem, hogy füleim és szemeim vigyázásban, résen legyenek, az mely parancsolatának elhallgatója nagyságodnak lenni nem akartam. Hanem azt írhatom nagyságodnak, hogy ma, úgymint Vízkeresztnap után való kedden, a mi nagyúti falunkon reggel, huszonhat, vasas, négy-négy bvú és nagy készületit kocsi janicsárok költezködtek Hatvan felé, hová légyen igyekezetek, és mi szándékuk, azt nem tudhatom...Ezelőtt való két éjszakán is feles lovas törökök mentek alá nagy csendesen... ” 114 Az említett két települést összevonták, ma Ludányhalászi a neve. 115 Mai neve Pereszlény, és Ipolyság egyik falurésze. 116 MNL-OL C 1296. tekercs N2 15913., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), falusi lakosság levele Koháry Istvánnak (1675. február 23.) 24
