Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor huszárkapitány (1846–1920) nógrádi identitása a megyei sajtó tükrében
1872-1874 között Egyiptomban és Berchtoldsteinben gróf Koscielszki László8 adminisztrátora volt, aki Izmail egyiptomi alkirályt szolgálta. Balassagyarmatról unokabátyja, Zubovits István és Oroszlányi Albert is meglátogatta, akire olyan nagy hatással volt az egyiptomi alkirály pompásan berendezett kastélya, hogy úti élményét egy kis könyvben is megörökítette.9 A lovak idomításában és a lovaglásban igen nagy tehetséggel megáldott Zubovits egy fogadást kötött, mely szerint lóváltás nélkül lovagol Bécsből Párizsba az addigi legrövidebb időn belül. 1874. október 26-november 9. között tette meg az utat egy kölcsönkapott Caradoc nevű lovon, felállítva ezzel az új távlovagló rekordot.10 11 Ez az esemény fordulópontot jelentett életében, hiszen ettől kezdve az örök nyilvánosság bűvöletében élt. Az első balassagyarmati híradások is ekkor bukkantak fel a helyi lapokban. Elsőként a Nógrádi Lapok terjedelmes cikke ismertette az életrajzát és a párizsi lovaglás körülményeit. Már az első mondatokban leszögezték, hogy Zubovits Fedor, aki az egész világ figyelmét magára vonta, „e megyének neveltje ki a közelmúlt hónapokban is néhány napot köztünk s rokonai között töltött. ”n A Vácról érkező Zubovitsot számos tisztelője lóháton fogadta, majd a városba érkezve az ünneplő közönség tömegeivel találkozott az utcákon. Másnap a Deákkör termeiben barátai lakomát rendeztek tiszteletére. A 80 fős vacsorán először Dessewffy Gyula kezdte a pohárköszöntőt, majd Harmos Gábor emelt poharat Bauerle úrért (Caradoc tulajdonosáért), végül Veres Pál a megye alispánja köszöntötte és további kitartásra buzdította, és azon reményét fejezte ki, hogy „minket, kik őt örömmel vallják magunkénak a távolban is megtartaná emlékében. ”12 Zubovics mindezekre válaszolva köszönetét fejezte ki, és Nógrád megyét éltette, melynek neveltje s melyet szülőföldjének tart, miután ő Hontból örökre kiköltözött, s megszakított minden köteléket, mely őt valaha Honthoz kötötte. Ezt a mondatát még akkor is fenntartotta, miután Horváthy Albert Hont megyei szolgabíró is köszöntötte. Zubovits nyilatkozata nem maradt sokáig válasz nélkül a Hont megyeiek részéről, mivel a Nógrádi Lapokban „Honti viszhang; Zubovics Fedor Nógrádi toasztjára”13 címmel írt cikket, melyben sértettsé8 Más néven: Sefer pasa. A lengyel származású gróf a török hadseregben szolgált, ő fogadta Kossuth Lajost és a magyar emigránsokat, amikor megérkeztek Törökországba. A török Abdul Medsid halála után Izmail egyiptomi khedive szolgálatába állt, s pénzügyminisztereként nagyban elősegítette a Szuezi-csatorna kiépítését. Vasárnapi Újság, 1898.02.19./8. sz., 122. 9 Oroszlányi Nógrád vármegye várnagyi tisztségét töltötte be. BOROVSZKY 1911. 562. OROSZLÁNYI 1874, Balassagyarmat. A Kék László nyomdájában készült könyv egy példánya ma is megtalálható a Palóc Múzeum könyvtárában. A pasa 1870-ben vette meg a stájerországi kastélyt, életének utolsó 25 évét Bertholdsteinben töltötte. Páratlan gyűjteményét és a várkastélyát halála után a Vasárnapi Újság 1898.02.19./8. száma is bemutatta. 10 A jutalma jókora összegre rúgott: 100 ezer frank, 15 ezer Ft, és „Őfelsége 600 db aranya”. Nógrádi Lapok, 1874. 11.15. 46. sz. 2-3. Rokonai alatt Zubovits Istvánt (1838-1914) és családját kell érteni, akiket Balassagyarmaton rendszeresen meglátogatott. Unokabátyja valószínűleg az 1900-as évek elején Szécsénybe költözött, ahol főszolgabíróként és közgyámként tevékenykedett. KAZARECZKI2009.25. 11 Nógrádi Lapok, 1874. 11.15. 46. sz. 2-3. 12 Nógrádi Lapok, 1874. 12.14./50. sz. 13 Héderváry Antal Ipolyságon. 1874.12.16-án, In: Nógrádi Lapok, 1874. 12.20./51. sz., 2. 43
