Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor huszárkapitány (1846–1920) nógrádi identitása a megyei sajtó tükrében
güknek adtak hangot. Nem értették, hogy az egyhetes balassagyarmati ünnepségek alatt miért nem tudott Hontba legalább egy-két órára ellátogatni, és azért sem értették nyilatkozatát, mivel ő Hont megyében, Felsőtúron született, nem Nógrádban. Továbbá hontiak voltak a ke resztszülei, és Honiban Ipolyságon lakik édesanyja és laknak a nógrádiaknál számosabban anyai és apai rokonai, miután „Hont megyében játszott mint gyermek, s tanulta a bvat megülni és csak édesatyjának - Hont megye 1848 előtti alpénztárnokának - hivatalvállalása után költözött az 1850-es években Balassagyarmatra, ahonnan azonban gyakran eljárt. Honiban, anyai birtokukon hunyt el atyja is, ki ott nyugszik. Ezért Zubovits nyilatkozata lebhasztja a hontiak iránta vab rokonszenvét. Ennélfogva ők nem Hont, és nem Nógrád szülöttét, hanem dicsőséget szerzett magyar honvédet fogják magasztalni. ” A honti lokálpatriótákat bizonyára az is rosszul érintette, amikor Zubovits pörge kalapját lemásolták a párizsi kalapos mesterek és „chapeaux ab Nógrád”-nak nevezték el.14 Közben katonai előmenetele is tovább folytatódott. 1875. november 1-jén Ferenc József főhadnaggyá léptette elő.15 1876-ban Vácon találjuk a 6. honvéd huszárezred 1. századánál mint szabadságolt állományú főhadnagy, 1877-ben a budapesti 1. sz. honvéd huszárezrednél, majd 1878-tól a kecskeméti 4. sz. honvéd huszárezred szabadságolt főhadnagya volt 1882-ig.16 Mikszáth Kálmán - akihez baráti kapcsolat is fűzte az 1870-es évektől - „Vahot Imre bácsi” c. írásában idézte föl a Császárfürdőben 1877 telén töltött napokat. Neki és asztal- társaságának nagyon tetszett, ahogy Zubovits trenírozta a lovát a Duna átúszására.17 A lovat Nógrádnak hívták, melyet Mikszáth Gumi-guminak nevezett el.18 Az orosz-török háború után történt a császárfürdői pihenés. A véres háború résztvevőjeként Zubovits, aki a törökök oldalán cserkeszcsapatot vezetett, harctéri tudósítást írt a Nógrádi Lapok szerkesztőségéhez, melyet mellékletben le is közöltek.19 A fenti példákból látható, hogy milyen erősen élt a fiatal Zubovits Fedorban a nógrádi identitástudat, az alábbiakban azt nézzük meg, hogy későbbi élete folyamán hogyan és milyen formákban mutatkozott meg. Az 1880-1890-es évek 1882-ben újabb fordulópont következett be életében, mivel ekkor kísérletezte ki a szárazföldi torpedót, amely számos találmánya közül a legfontosabb és legismertebb. Ehhez nemcsak a feltalálói dicsőség, hanem nagy vagyon is társult, mivel a használati jogát számos állam megvásárolta.20 Egy időre el is tűnt a megye látószögéből, bár 1883-tól 14 Nógrádi Lapok, 1874. 11.29/48. sz. 4. 15 Tisztek szolgálati lapjai. HL, AKVI 30996. 16 SZATHMÁRY 2007. 38. 17 Ekkor mutatta be Zubovits a nagyközönség számára egyik találmányát, a felfújható úszónyerget. Zubovics uj találmánya. Vasárnapi Újság, 1877. 04.29., 17. sz., 262. 18 MIKSZÁTH Kálmán: Cikkek és karcolatok I. http://mek.niif.hu/00900/00900/html/18.htm. (Utolsó megtekintés: 2016.12.10.) 19 Eredeti levél a Balkánról. Nógrádi Lapok, 1877.08.16./32. 20 Ausztria, Svájc, Svédország, Dánia, Kína, Szerbia, és Törökország. ZUBOVITS 1902. 44
