Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: Koháry István füleki kapitány és a „törökös” hírek (1667–1682) (Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)
kezeit az egri pasa követe, aki biztosította a császáriakat, hogy a török hatóságok teljesen el fognak határolódni a bujdosóktól, törekvéseiket nem támogatják.93 Máskor azt írta meg édesanyjának, hogy a szécsényi török helyőrség lovasságának és gyalogságának nagy része Egerhez indult, és állítólag a budai pasa is küld oda csapatokat. Beszámolt anyjának egy török portyáról is (Ipoly-) Galsa környékén, melyben 26 lovas török vett részt, feldúlták a falut, egy idős hajdút megöltek, aztán olyan gyorsan eltűntek, hogy az üldözésükre kirontó füleki helyőrség már csak hűlt helyüket találta.94 Egy harmadik alkalommal a főkapitány azt írta meg édesanyjának, hogy az egri pasa pár nappal ezelőtt a kurucokat maga mellé véve, meg akarta ostromolni Füleket, de már lefújta a támadást.95 96 A birtokok védelmének esetén azonnal értesítette Koháry az illetékes gazdatisztet, például egyik csábrági tiszttartójával is közölte, hogy „...a török nemcsak itt, mitájottunk [Füleken] kezdett gyakran járni... ”, hanem Korpona és Csábrág környékén is, így vigyázzanak a kapuknál, és ha törökök közelítenék meg a vár környékét, lőjenek a levegőbe, hogy a falusiak és az éppen úton járók is vigyázhassanak magukra. Koháry István hírszerzői és informátorai A felderítés és a kémkedés nagyon nagy szerepet játszott a kor hadviselésében, ugyanis az ellenfél erejének, haditechnikájának kellő megismerése nélkül szinte egyetlen harci tevékenységet sem lehetett kifejteni.97 Zrínyi Miklós például a határon ide-oda járó kereskedőktől, a török és magyar szolgálatot egyaránt felvállaló pribékektől, a Hódoltságban élő református prédikátoroktól és a falusi emberektől vette információit.98 A török hadvezetésnek szintén kifejlett és jól működő információs hálózata volt.99 A hír, a jólértesültség, minél inkább hihető forrásokból táplálkozott, annál nagyobb értéket és előnyt jelentett a törökkori Magyarországon. Az arisztokrácia, a nagyobb főurak és főpapok a fizetett hírszerzők által tudomásukra jutott információkat azonnal közölték családtagjaikkal vagy hivatali és szolgálati viszonyban levő társaikkal. Erre a célra szinte seregnyi hírküldőt, futárt (franciául courier, latinul cursor) tartottak, akik minden akadályon és veszélyen áthatolva, eljuttatták a címzettnek uruk levelét. A központi 93 Ezt írta Koháry az édesanyjának: „...Ma az egri pasa követe itt volt Ónodban az Generálisoknál, az ki azt mondja, igen jól cselekesszük, hogy az haza csendességét bontogató latrokat kergetjük, Ő [ti. a pasa] meg nem segíti őket, mert a Török Császár neki semmit sem parancsolt, hanem kész a békességet tartani..." — MNL-OL C 211. tekercs N2 1061., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars IV.), Koháry István levele Balassa Juditnak (Ónod, 1672. november 4.) 94 Uo. N2 1058., Koháry István levele Balassa Juditnak (Fülek, 1673. augusztus 30.) 95 MNL-OL C 769. tekercs N2 1067., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars IV.), Koháry István levele Balassa Juditnak (Fülek, 1677. augusztus 23.) 96 MNL-OL C 777. tekercs N2 2150., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars IV.), Koháry István levele Patkós Tamásnak (Fülek, 1673. augusztus 25.) 97 PERJÉS 2002. 120. 98 Uo. 99 PERJÉS 1979. 21. 21
