Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: Koháry István füleki kapitány és a „törökös” hírek (1667–1682) (Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)
hivatalok alsószintű alkalmazottai (kamaratisztek, sótisztek, harmincadosok) hivatali kötelességből folytattak levelezést feletteseikkel, és híven továbbították a napi munkájuk során velük kapcsolatba kerülő kereskedők, utazók és a köznép értesüléseit.100 Koháry István füleki főkapitánysága idején valószínűleg alkalmazott fizetett kémeket, de ennek írásos nyomát nem találtam. Hanem annál nagyobb számban vette igénybe alkalmi hírszerzők szolgálatait. Ezek lehettek egyrészt török fogságba került rabok, akik még nem alkudtak meg sarcukról, és mivel hosszú időn keresztül kénytelenek voltak az adott helyen tartózkodni, számtalan információt szerezhettek a helyőrség életéről, létszámáról, haditechnikájáról, mozgásáról, illetve moráljáról. Ezek a törökök fogságába esett magyar végvári katonák szinte minden lehetőséget megragadtak, hogy az ellenség fontosabb hadmozdulatait, várbeli cselekvéseit megfigyeljék és kötelességüknek tekintették még a rabság nehéz idején is, hogy Koháry Istvánt értesítsék azokról. Az egri rabok például azt ígérték a főkapitánynak: „...azon leszünk minden keresztényi igyekezetünkkel hogy vigyázzunk, és az mit hallunk szegény hazánk veszedelme felől meg igyekezzük ímya Nagyságodnak... ”101 Ezek az „önkéntes kémek” értékes információkhoz juttatták Koháry Istvánt, habár ezzel akár a saját sorsukat is megpecsételhették, ha rajtakapták őket.102 Az írástudó foglyok papírra vetették éles szemmel-füllel járó társaik észrevételeit. Például a rabok a törökök Diósgyőr alatti portyájáról így számoltak be: „...Tegnap előtt érkezék meg az itt való török egy darabja Thot Hüzeinnel a pribékkel az kik húrom asz- szonynál és egy gyermeknél többet semmit sem hoztak Diósgyőr alól Most pedig, kegyelmes Urunk, mind az két Aga népe, valaki felülhetős vök, takarékosan elment, hova és merre szándékozók, nem tudhatjuk. Ha hogy megjönnek, mint jártak legényei, első alkalmatossággal Nagyságodnak tudtára adnunk kötelességünk szerént el nem múlatjuk. . . ” 103 1678-ból két levél maradt fenn, melyet az egri rabok küldtek Fülekre. Az első üzenetben a foglyok arról informálták Koháry Istvánt, hogy egy pribéktől azt hallották, hogy az egri törökök a kurucok segítségére fognak menni és együtt vonulnak majd Fülek elfoglalására.104 Második levelükben pedig azt adták a főkapitány tudtára, hogy a szolnoki, hatvani és hevesi törökök Eger környékén gyülekeznek, kisebb portyákra mennek onnan, de nagy valószínűséggel egy nagyobb akcióra is készülnek, állítólag Radványt is meg akarják támadni. Megyaszó alól nemrég sok rabot és marhát hajtottak be a várba.105 Egy 1680 elején kelt levél arról számolt be, hogy az egri várba a dalmát tengerpart vidékéről egy olasz pap fia érkezett, aki az egyik rabnak elmondta, hogy a törökök tavasz- szal Magyarország ellen szándékoznak hadjáratot indítani, egyre gyűjtik a csapatokat, 100 R. VÁRKONYI 1994b. 163. 101 MNL-OL P 2257., 667. egység, 7. tétel, B„ föl. 108-109., (Koháry István (1649-1731) levelezése), magyar rabok levele Koháry Istvánnak (Eger, 1680. február 18.) 102IZSÉPY 1974. 165. 103 MNL-OL P 2257., 667. egység, 7. tétel, B„ föl. 101., (Koháry István (1649-1731) levelezése), magyar rabok levele Koháry Istvánnak (Eger, 1677. július 9.) 104 MNL-OL P 125, 4722. tekercs N2 6795., (Eszterházy Pál nádor iratai), magyar rabok levele Koháry Istvánnak (Eger, 1678. július 25.) 105 Uo. N2 6796., Magyar rabok levele Koháry Istvánnak (Eger, 1678. augusztus 15.) 22
