Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Művészettörténet - K. Peák Ildikó: „Visszatérsz-é hosszú utadról még, Hozol-é magaddal virágot, violát?” (Gulácsy Lajos nőábrázolása a Dornyay Béla Múzeum Mihályfi-gyűjteményében)

XXXIX. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2016 MŰVÉSZETTÖRTÉNET

„VISSZATÉRSZ-É HOSSZÚ UTADRÓL MÉG, HOZOL-É MAGADDAL VIRÁGOT, VIOLÁT?”

(Gulácsy Lajos nőábrázolása a Dornyay Béla Múzeum Mihályfi-gyűjteményében))

K. PEÁK ILDIKÓ

Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján

Rövid tanulmányomban a Nő megjelenítésének néhány jellemző vonását szeretném érzékeltetni Gulácsy Lajos művészetében, néhány, a Dornyay Béla Múzeum tulajdonában lévő alkotás segítségével.

Természetesen mindannyian tudjuk, hogy Gulácsy munkássága rendkívül gazdag, akár festői oeuvre-jére, akár - a szélesebb közönség számára talán kevésbé ismert - szépirodalmi munkásságára gondolunk. így ezen írásnak nem célja, nem is lehet, az alkotó életművének ezt a vonulatát teljes mértékben áttekinteni, mely egyébként az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb témaköre az alkotó művészetének, egyben rendkívül lényeges szempont Gulácsy szellemiségének megértéséhez.

Bevezetésként néhány mondatot szeretnék szentelni a Dornyay Béla Múzeum tulajdonában lévő Gulácsy-alkotásoknak, melyek az intézmény képzőművészed gyűjteményének, az ún. Mihályfi-gyűjteménynek részét képezik. A gyűjteményét az 1920-as évektől kezdődően megalapozó újságíró, publicista, majd a II. világháború után politikai tisztségeket is viselő Mihályfi Ernő neve bizonyára nem ismeretlen szakmai körökben, itt csupán azt szeretném megjegyezni, hogy halála után özvegye, Filo - Mihályfi Nógrád megyei kötődésének is köszönhetően - 1972-ben Nógrád megyének adta át a gyűjtemény jelentős, mintegy nyolcszáz darabot számláló részét. Az elsődlegesen a két világháború közti időszak avantgárd törekvéseinek kiemelkedő képviselőit felvonultató anyagban fontos helyet foglalnak el Gulácsy Lajos alkotásai - huszonöt grafika, illetve festmény, köztük olyan, a szakirodalom által is több ízben publikált művek, mint 1911-ben készült ceruzarajzú Önarcképe vagy az 1916-18-ban festett vizionárius Misztikus kompozíciója.

E művek többsége Gulácsy leheletfinom, rebbenő vonalakkal megrajzolt grafikus nőábrázolásainak sorába illeszkedik, a többségében kisméretű, költői hangvételű ceruzarajzok ihleteden vallanak a művész nőideáljáról.

217