Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: Koháry István füleki kapitány és a „törökös” hírek (1667–1682) (Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)
Említésre került, hogy Koháry István nem mindig tartózkodott Füleken. Ilyen esetek alkalmával mindig az alkapitány vette át a vár vezetését, akinek ugyanúgy feladata volt Esterházy Pál informálása. Bélteky Pál például 1670 őszén arról értesítette a bányavidéki főkapitányt, hogy az új egri pasa, aki szeptember elején érkezett meg szolgálati helyére, nemrég ráparancsolt a rimaszombati bírákra, hogy harminc, teljesen felszerelt szekeret küldjenek le Egerbe, mert az erdélyi fejedelem mellé kell segélyhaddal mennie.87 Az alkapitány egy héttel később újabb üzenetet írt Esterházy Pálnak, melyben a törökök hadi készülődésről számolt be. A váci bíró például azt jelezte, hogy Budáról a pesti oldalra rengeteg török „költözött” át, és a Fülek környéki falvaktól is szekereket kért az egri pasa. Ezeken kívül az Alföld felől is nagy török csapatmozgást észleltek a hírszerzők. Bélteky úgy vélte, hogy az oszmánok Fülek elfoglalására készülnek.88 (Ezt a levelet Semptére címezték, a következő nap meg is érkezett, de mivel csak Bercsényi Miklós tartózkodott a tábornoki székhelyen, úgy kellett Koháry Imrével Esterházy Pálnak elküldeni.89) Bélteky 1671 februárjában azt írta meg felettesének, hogy Budán erdélyi követek jártak, és a jelentések szerint voltak velük magyarok is, de ezt Bélteky kétellette, mert a törökhöz magyar ember most nem jár, így hát csak erdélyiek lehettek.90 A füleki főkapitány természetesen más végvárakba is juttatott el fontos üzeneteket. Koháry egy meg nem nevezett, de nála idősebb várparancsnoknak tájékoztatásul írt levelében az Egerhez gyűlt törökök feloszlatásáról írt, kiemelve azt, hogy megszűnt az onnan fenyegető veszély. Emellett Strassoldo tábornok rendeletben hirdette ki, hogy a török elleni harcot és portyázást függesszék fel minden végvárban, ami biztos jele annak, hogy a kurucok ellen fognak fordítani minden erőt.91 Olyan esetet is láthatunk, hogy más végvárból származó parancsnok nem Koháry Istvánt, hanem a helyettesét értesítette törökökről szóló hírekről. (Ez akkor történt, ha a főkapitány nem tartózkodott a várban.) Georg Wilhelm Schöning Szendrőben szolgáló császári tiszt (az ottani német szabadcsapatok vezetője) írt arról Bélteky Pálnak, hogy Putnokról származó hírek alapján Egerből számos török jött ki, akikhez kurucok csatlakoztak, majd állítólag egy kolostor elfoglalásába kezdtek bele.92 Ha alkalma adódott Kohárynak, azonnal értesítette édesanyját, főleg ha a törökök családi birtokaik közelében kezdtek el portyázni. Ám a főkapitány országos hírekről is beszámolt. Például az 1672-es nagy kuruc támadás idején tudósította szerettét, hogy Wolffgang Frederick Cobb és Esterházy Pál Ónodban tartózkodó vezérkarához megér87 MNL-OL P 125, 4700. tekercs N2 1209., (Eszterházy Pál nádor iratai), Bélteky Pál levele Esterházy Pálnak (Fülek, 1670. szeptember 20.) 88 Uo. N° 1210., Bélteky Pál levele Esterházy Pálnak (Fülek, 1670. szeptember 28.). Összefügg: 7. lábjegyzet. 89 MNL-OL P 125,4701. tekercs N2 1312., (Eszterházy Pál nádor iratai), Bercsényi Miklós levele Esterházy Pálnak (Sempte, 1670. szeptember 29.) 90 MNL-OL P 125, 4700. tekercs N2 1211., (Eszterházy Pál nádor iratai), Bélteky Pál levele Esterházy Pálnak (Fülek, 1671. február 20.) 91 MNL-OL C 1135. tekercs N2 552., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.), Koháry István levele ismeretlen személynek (Fülek, 1676. január 2.) 92 MNL-OL 40575. tekercs N2 830., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars L), Georg Wilhelm Schöning levele Bélteky Pálnak (Szendrő, 1676. január 6.) 20
