Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Baráth Anita Carmen: A késő-középkori öv a falképek és a régészet tükrében
XXXIX. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2016 RÉGÉSZET A KÉSŐ-KÖZÉPKORI ÖV A FALKÉPEK ÉS A RÉGÉSZET TÜKRÉBEN BARÁTH ANITA CARMEN Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján Korábban két szakdolgozat erejéig foglalkoztam ezzel a régészet és a művészettörténet határvonalán álló, látványos, régészeti oldalról azonban mégsem jól kutatott témával.1 Bár az előzőekben mindkét tudományág módszereit felhasználtam, a régészeti problémákra nagyobb hangsúlyt helyeztem, és a művészettörténeti kutatások, illetve a művészettörténeti anyag bevonásával a megválaszolatlan vagy eddig megválaszolhatatlan kérdésekre kerestem a választ. Minél alaposabban vizsgáltam azonban a témakört, annál több kérdés merült fel. Mivel hatalmas anyagról van szó, sok kérdés maradt függőben, így a munkám leginkább azt reprezentálja, hogy a régészeti anyag - a viselet területén különösen - önmagában nem elég arra, hogy átfogó képet kapjunk a ruházkodás lényegi kérdéseiről. A régészeti elemzés már önmagában megad egy biztos kiindulópontot, de az olyan részletek vizsgálatakor, mint az egyes viseleti elemek szerepe, maga a divat, vagy bizonyos tárgytípusok praktikus célokon túlmutató társadalmi vagy akár morális jelentésrétegei, illetve mondanivalója, már elengedhetetlen, hogy más területek módszerei felé is nyissunk. Ez persze nem új gondolat, viszont annak ellenére, hogy a középkori viselet kutatói felismerték a képi források bevonásának fontosságát, egész forráscsoportok következetes feldolgozására kísérletek sem történtek. Ennek az interdiszciplináris nézőpontnak, ami a történettudomány, a régészet, a művészettörténet és helyenként a néprajz vagy a kulturális antropológia fúziójával dolgozik, az angolszász kutatásban már külön neve (material cultural studies - az anyagi kultúra kutatásai) és intézetei vannak,2 ahol a különböző területekről érkező kutatók együttműködése a cél az anyagi kultúra számos aspektusának rekonstruálásához. Én ebbe kóstoltam bele, nem valamennyi tudományág, de legalább a művészettörténeti forrásanyag és eredmények bevonásával a viselet kapcsán. Adott viseleti tárgyakat választottam ki, és hasonlítottam össze a régészek által megfogalmazott eredményeket azzal, amit a képi források ehhez hozzátehetnének (vagy elvehetnének). Elsősorban a Kárpát-medencei, azon belül is leginkább az erdélyi és a magyarországi tárgyi anyagra koncentráltam, illetve a teljes kárpát-medencei képi anyagra. A kutatás folyamatát pedig kicsit megfordítottam, és a művészettörténeti anyagot vettem 1 Baráth Anita Carmen: A középkori falképek mint az anyagi kultúra kutatásának forrásai, (ELTE BTK) 2012; The Belt in Late Medieval Hungary - A Comparison of Archaeological and Pictorial Evidences, (CEU, Medieval Studies) 2013. 2 Ld. Institut für Realienkunde des Mittelalters und der frühen Neuzeit, Krems, Austria 204
