Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Régészet - Guba Szilvia–Fábián Szilvia–Czifra Szabolcs–Nicklas Larsson–Roderick B. Salisbury: ISzaP – Ipoly-Szécsény Achaeological Project – Egy mikro-regionális kutatás lehetőségei és tapasztalatai

Terepbejárásunk alkalmazott módszertana lényegében véve a Magyarország Régészeti Topográfiája program keretrendszerének újragondolásával kifejlesztett Regionális Léptékű Terepbejárás Módszertanon alapul, amely a térinformatika és GPS-technológia vívmányait integrálja a hagyományos régészeti terepbejárásba.9 Ez a korábban alkalmazott magyarországi gyakorlattól alapvetően eltérő adatgyűjtési stratégiákat tesz lehetővé és új tudományos perspektívákat nyit meg.

Az Egységes Országos Vetülethez (EOV) igazodó É-D vagy K-Ny irányú 25 méterenkénti terepbejárási sávok - elviekben - biztosítják a kutatási területen belül található lelőhelyek azonosítását, bár ezt a kérdést több külső tényező, így például a leletszóródás is befolyásolhatja. Noha a kutatási program homlokterében a kőkor áll, a terepbejárás során minden régészeti korúnak tűnő leletet összegyűjtöttünk és Garmin 60,62 vagy 64 típusú kézi GPS-készülékkel 3-5 méteres pontossággal rögzítettünk. Ezáltal pontosan lokalizáltuk a felderített lelőhelyeket, dokumentáltuk a leletek térbeli szóródását és intenzitását. Apró finomítást jelent a módszerben, hogy a leletanyagot nem 100x100 méteres négyzetméterenként gyűjtöttük össze, hanem 100x25 méteres egységenként csomagoltuk el. A leletszóródás intenzitását a terepbejárási sávok nyomvonalának +5 méteres zónája alapján osztályoztuk és ábrázoltuk eltérő színkóddal. Jóllehet így üres sávok alakultak ki a térképen, de módszerünk a gyűjtött leletanyag intenzitásán túlmenően a szokásosnál „precízebben” mutatja az átvizsgált terület nagyságát (2. ábra).

4. A modellünk alapján potenciális neolitikus megtelepedésre alkalmas területek némelyike terepbejárással nem vizsgálható legelő, illetve fával, bozótossal sűrűn be- nőtt/beültetett terület. Ilyen esetekben célzott talajtani fúrásokkal és esetlegesen lapátteszttel (shovel test) szerezhetünk információt a terület stratigráfiai rendjéről, felszínfejlődési és talajképződési viszonyairól, és ezek ismeretében geofizikai felméréssel tervezzük azonosítani a potenciális lelőhelyeket. Egyelőre csak Szécsény-Ültetés lelőhely esetében készült el a teljes geofizikai felmérés, és itt már a talajtani térképező-fúrások végzése is elkezdődött.10

Őskori településtörténeti adatok - előzetes eredmények

A szécsényi medencében kijelölt kutatási területet Szécsény, Endrefalva, Ludányhalászi települések határai és az országhatárt is jelző Ipoly vonala határozta meg. A területen előkerült és a középső neolitikum időszakára datálható leletanyag korábban (Ültetést leszámítva) csak Ludányhalászi-Sóderbánya11, valamint kissé távolabb Nagylóc-Hármashatár12 és Nógrádmegyer-TSz13 elnevezésű lelőhelyek szórványanyagából, illetve a már említett Karancsság-Alsó-rétek lelőhely feltárásából vált ismertté. A prediktív modellezés segítségével két, geomorfológiai szempontból különböző jellegű területet választottunk ki. Az egyik

9 Legrészletesebben MESTERHÁZY 2013. 270-272. tárgyalja, míg tágabb keretbe ágyazva említi REMÉNYI-STIBRÁNY1 2011; MESTERHÁZY-STIBRÁNY1 2012.2.

10 FÁBIÁN et aL 2016. 7-8.

11 PARDITKA 2006.

12 T. Bíró Katalin adatgyűjtése, Kubinyi Ferenc Múzeum leltárkönyv, ltsz.: 89.6.1-9.

13 Kubinyi Ferenc Múzeum leltárkönyv, ltsz.: 76.19.1-4.

192