Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy felső paleolitikus és epipaleolitikus lelőhelyeinek topográfiája
XXXIX. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2016 RÉGÉSZET A CSERHÁT-HEGYSÉG ÉS AZ IPOLY-VÖLGY FELSŐ PALEOLITIKUS ÉS EPIPALEOLITIKUS LELŐHELYEINEK TOPOGRÁFIÁJA PÉNTEK ATTILA - ZANDLER KRISZTIÁN Független kutató, Kistarcsa - Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján „C'est le temps que tu as perdu pour ta rose qui fait ta rose si importante. ” „Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat. ” Antoine de Saint-Exupéry (1939) 1. Bevezetés Jelen tanulmány folytatása a középső paleolitikus Micoquien-Bábonyien ipar, a Vanyarci típusú ipar és a Szeletien kultúra lelőhelyeivel, tehát az úgynevezett levélesz- közös iparokkal foglalkozó korábbi tanulmányunknak (PÉNTEK 2015B). Az alábbiakban megkíséreljük vázlatosan összefoglalni a felső paleolitikus és epipaleolitikus lelőhelyek topográfiájával kapcsolatos információkat. Miután az előzőekben a lelőhelyek osztályozásával, területi elhelyezkedésével, térbeli szerveződésével kapcsolatban általunk lényegesnek tekintett kérdések egy részét már röviden érintettük, így ezek megismétlésétől itt eltekinthetünk. Néhány ponton azonban mindenképpen szükséges az ott leírtakat kiegészíteni, nevezetesen a jelen tanulmány által vizsgált időszak paleoökológiai viszonyaival kapcsolatosan. A tanulmányban érintett lelőhelyek, lelőhelykomplexumok topográfiai környezetét az ingyenes, szabadon letölthető Quantum GIS 2.14.3-Essen programcsomaggal készített fekete-fehér térképekkel illusztráltuk. Az Ipoly-völgy 3. lelőhely leleteloszlását szemléltető sűrűségeloszlási térkép az ingyenes, szabadon letölthető Past 3.04 statisztikai programcsomag felhasználásával készült. 2. A felső paleolitikum és az epipaleolitikum időszaka A tanulmány által vizsgált időszak, a felső paleolitikum és az epipaleolitikum időszaka a würmi eljegesedés inter-pleniglaciális, felső-pleniglaciális és részben már a késő-glaciális időszakára esik. A középső és felső paleolitikum közötti átmeneti időszak és a kapcsolódó kultúrák, iparok, technokomp-lexumok egy jelentős része az inter-pleniglaciális Hengelo (41.300 - 39.400 BP) és Denekamp (34.000 -30.500 BP) interstadiálisok által keretezett időszakára datálódik. Az időszakra jellemző úgynevezett „istállóskői fauna fázis” emlősfaunájára a tipikus jégkorszaki nagyemlősök: mamut (Mammuthus primigenius), gyapjas orrszarvú (Coebdonta antiquitatis), óriásszarvas (Megaloceros gigan122
