Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán–Póczos Sándor: „Mazsola” a vasútállomáson (Egy technikatörténeti emlék megmentése)

karcolt számok is jelzik, a tulajdonosváltás pontos idejét, tehát az acélgyárba kerülést a visszaemlékezések a hetvenes évek második felére teszik. Egy másik összesítés szerint a Salgótarjáni Acélárugyár, valamint a Salgótarjáni Síküveggyár 1962-ben egyaránt rendelt egy-egy A21-es mozdonyt, mégpedig az A21-043, valamint A21-044-es pályaszámú példányokat (gyártási számuk: 113, illetve 114). A szóban forgó, 1963-as gyártású, A21- 052-es mozdony e forrás szerint 1963-ban egyenesen az acélárugyárhoz került.8 Minden egyéb forrás, illetve adatközlő szerint azonban a mozdony először a síküveggyárba került 1963-ban. (2. kép)

2. kép: Az elszállításra váró „Mazsola” 2013-as leállítást helyén (Shah Timor felvétele)

A salgótarjáni főtéri vasútállomáson 1993-tól ki van állítva egy 1895-ös gyártású 377. 210-es gőzös („Ilonka”), amely az acélgyárban folytatott vagonrendezést 1955-1981 között. (3. kép) A gőzös (ök) mellett az évtizedek során több dízelmozdony is szolgált vagonrendezői funkcióban az acélgyárban, valamint a város nagyobb gyárüzemeiben. Az acélgyárban tolató mozdonyok közül az A21-052 és talán még az A23-024 kivételével mindegyik, így mások mellett az A24-001 vagy az A21-043 is fémhulladékként végezte. (4-5. kép) Utóbbi A21-es a rendszerváltás utáni években került egy adatközlő szerint a beremendi cementgyárból9 10 az acélgyárba egy szombathelyi nagyjavítás után, ám 2004- ben leselejtezték, majd szétvágták.'0 Ez az adat ütközik a korábban idézett összesítés adatával (hbweb.hu), miszerint a mozdony először 1962-ben Salgótarjánba került. A ko8 http://hbweb.hu/iparvasut/a21 .htm

9 Sas Tamás közlése nyomán

10 Hollandi László, 1992-2002 között acélgyári vasúti üzemvezető szóbeli közlése nyomán.

114