Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Cs. Sebestyén Kálmán: Jelenetek egy birtok történetéből
TV. Még egy esély A haszonbérlet csődje után stabilizálni kellett a pénzügyi helyzetet, ezért 7000 pengő jelzálog kölcsön felvételének jóváhagyását kérték az árvaszéktől. A megterhelt ingatlanok forgalmi értékét a polgármesteri hivatal 350 ezer pengőben határozta meg. Az árvaszék jóváhagyó határozatában kifejtette: „A kiskorúak Vadaskerti ingatlanainak bérlője az általános mezőgazdasági súlyos viszonyok következtében fizetésképtelenné vált és ellene végrehajtások vezettettek. A bérlő a január 1-én esedékes negyedévi haszonbért sem fizette meg és a gazdaság beruházásai, illetve ingóságai végrehajtási zár alá vétettek. A bérlővel folytatott egyezkedési tárgyalások során bérbeadók a gazdaságot egyelőre házi kezelésükbe vették át, úgy azonban, hogy a gazdálkodás további folytatásához, különösen a mezőgazdasági szeszgyár üzeméhez megfelelő termény és takarmány mennyiség, s illetve forgótőke nem áll rendelkezésre. A gazdaságnak folytatása elkerülhetetlenül szükséges, mert egyébként az állatáUomány nemcsak leromlana, de elpusztulna, a szeszgyári termelés pedig az idény- és időveszteség folytán ellehetetlenülne. Minthogy a t. és t. gyámnak ez idő szerint megfelelő tőke nem áll rendelkezésére, a kiskorúak érdekében állónak tartotta az árvaszék’’ a kölcsönt.20 A jelzálog kölcsön mellett a pénzügyi helyzet stabilizálására más lehetőséget is igénybe vettek. 1932. június 18-án Veres Zoltánná a következő levelet írta az árvaszéknek: „Mindenesetre a tekintetes Árvaszék is tudomással bír arról az aggasztóan válságos pénzügyi, gazdasági viszonyokról mely mindenkit egyaránt érint. - ... - Ezért gyermekeimmel együtt azt határoztam el hogy a birtoknak azon részéből mely gazdaságilag legkevésbé hasznosítható, egy részt parcellázni fogunk és szükségleteinket ennek árából fedezzük. - Ily terület gyanánt nevezem meg az Öreg Józsefi rakodó feletti u.n. Gizella teret és környékét, hol mintegy 15-20 házhely volna kihasítható és négyszögölenkénti 5 pengős irányár mellett értékesíthető. ”21 Bár mindkét mód - a jelzálog és a parcellázás is - áthidaló, egyszeri dolognak indult, mindkettő a következő években vissza-visszatérő maradt. A földbirtokra 1939-ig több mint 30 ezer pengő jelzálogot jegyeztettek be fokozatosan, a parcellázások pedig két évenként ismétlődtek. Ennek egyik oka, hogy a visszavett birtok és szeszgyár, ha nem is termelt újabb veszteséget, de a megélhetéshez kevésnek bizonyult, a szükséges forgótőkét pedig alig-alig biztosította. Az 1932. év elszámolása szerint a szeszgyár részére anyagok beszerzése: 6 vagon melasz, 5,5 vagon tengeri, 160 q árpa, rozs, 15 vagon szén 17813 pengő; vetőmagok kb. 157 q; gazdasági és gyári alkalmazottak, napszámosok fizetése; vasúti fuvardíjak; fa kitermelés; biztosítások; adók összesen 30255 pengő kiadás. Ezzel szemben bevételként szerepelt a szeszgyár jövedelme, terményeladás, állatok eladása, gyapjú eladás, tej eladás, 22 kocsi jég, fa eladás, bolgárkertészek bérleti díja, kőbánya bérlete összesen 31211 pengő. Tehát az éves tiszta bevétel alig ezer pengő. Az kitűnik a felsorolásból, hogy a szeszgyár mellett újra szerepet kap a birtokon a tej- és hústermelés. 1934-ben már szerződéses alapon szállít a gazdaság naponta tejet több közintézménynek és magánszemélynek. Ekkor 29 tehén van. Emellett mintegy 200 darabos juhnyájat is tartanak. 20 Uott 21 MNL NML V. 184. Salgótarján város árvaszékének iratai 432/1932. árv. 95
